„Szomorú vagyok, mert az Arsenal volt az életem”

Arsene Wenger vasárnap délután utolsó alkalommal irányította az Arsenalt. A klubtól 22 év után elköszönő francia menedzser elismerte, hogy ez a megfelelő idő a távozáshoz, ugyanakkor hozzátette, ez nem könnyíti meg a búcsút.

„Előre kell tekintenem, olyan ember vagyok, aki nem mereng a múlton. Bárhol is dolgoztam eddig, mindig ezt csináltam – mondta Wenger a Sky Sportsnak. – Új projektbe kell belekezdenem, hogy az összes energiámat másra fordítsam, és úgy vélem, ez a megfelelő idő a távozáshoz, mert már nem vagyok a jövő része. Minél előbb befejeződik, annál jobb. El kell fogadnom a búcsút, ez is a folyamat része, mert jön valaki más, aki a jövőért lesz felelős.” A 68 esztendős szakember 1235., egyúttal utolsó tétmeccsére készült az észak-londoniaknál, és ez olyan érzéseket keltett a franciában, amelyeken nem volt könnyű uralkodnia.

„Szomorú vagyok, mert az Arsenal volt az életem, és soha nem is képzeltem el már mást magamnak. Ágyússá avanzsáltam, és minden vereségért megszenvedtem, biztosan nagyon szomorú leszek ma. De ez olyan probléma, amivel szembe kell néznem és megtanulni együtt élni vele, már amennyire tudok. Időt kell adnom magamnak, hogy leülepedjenek a dolgok, és eldöntsem, hova szeretnék menni ezután.”

„Ez a következő kihívásom. Ha visszanézek, legszívesebben sírnék, azonban megpróbálom ezt elkerülni. Küzdeni fogok ellene, már az elmúlt hét is nagyon érzelmes volt, de túléltem. Egyszerű ember vagyok, mégis az a megtiszteltetés ért, hogy huszonkét éven keresztül dolgozhattam itt, ez pedig nem szokványos. Éppen ezért nem szeretném magamat sajnálni, hanem inkább hálás lenni azért, amit az élet megadott nekem. Oly sok esztendőn át szenvedéllyel végeztem ezt a munkát, ezért most mosolyognom kéne, és köszönetet mondani.”

És hogy merre tovább? Wenger rengeteg ajánlatot kapott az elmúlt hetekben, egyelőre viszont nem tudja, hová vezet az útja. „Már megvan a következő programom, hétfő reggel Párizsba utazok egy televíziós munka miatt. Tényleg nem tudom, hogy mi lesz ezután.” (nso)