„A barantában megtaláltam önmagamat”

Április 8-án, szerdán a temesvári Bartók Béla Líceum udvarában az ősi magyar harcművészetekből adott ízelítőt a Losonczy István baranta csapat. A szép számú érdeklődő a temesvári barantások első hivatalos bemutatóját tapsolhatta meg, akik Fábián Lóránd oktató vezényletével az íjászatban, a bot- és szablya-forgatásban, a puszta kezes küzdelemben szerzett kiváló tudásukról tettek tanúbizonyságot.

A mintegy 15-20 fős baranta csapat eddigi eredményeiről Erdei Lajos, a Losonczy István Egyesület vezetője tájékoztatta a jelenlevőket. A temesvári baranta csapat már szép sikereket ért el a felvidéki Rimaszombaton megszervezett versenyeken.

Az ősi magyar harcművészetek titkaiba Fábián Lóránd avatta be az egybegyűlteket, hangsúlyozva, hogy a baranta nem az erőszakról, hanem a barátságról, a fair play-ről és egymás segítéséről szól. „Akárcsak a néptánc, a népzene, a baranta a gyökereinkhez vezet minket vissza, több egy hobbinál, egy életmódot jelent” – mondta a csapat oktatója.

Következtek az íjászbemutatók, amelyben a kicsiktől a nagyokig a teljes csapat részt vett. A folytatásban rövid- és hosszú botokkal, szablyákkal és puszta kézzel is megküzdöttek egymással a barantás gyerekek, majd oktatójuk a karikás ostor forgatásának művészetéből, ostorcsattogtatásból adott ízelítőt.

Fábián Lóránd íjász és karatés múlttal, alig másfél éve kezdett hozzá az ősi magyar küzdősportokhoz, de úgy érzi, hogy a barantában megtalálta önmagát, azt a személyiséget, akit régen keresett. „A baranta lelki feltöltődést, energiát ad a mindennapokhoz, a hagyományaink, a nyelvünk, a kultúránk megélését jelenti, és neki köszönhetően igaz barátokra tettem szert” – mondta Fábián Lóránd. Lelkesen beszél a barantáról az egyik ifjú harcos, Benedek Márk is, aki szerint az íjászkodás, a vívás, a botozás mellett számára a baranta egy életstílus, a csapat pedig a második családja lett.

Erdei Lajos, a Losonczy István egyesület vezetője lapunknak elmondta: bár hivatalosan még nincs bejegyezve, a Bartók Béla Líceum keretein belül több mint egy éve működik az egyesület 15-20 aktív taggal. Alig egy év alatt a gyerekek rendkívül sokat fejlődtek az íjászatban, a botforgatásban, a szablyavívásban, a puszta kezes küzdelemben. A foglalkozásokat Fábián Lóránd és Nagy Áron vezetik, akik a fentieken kívül önvédelemi és reflex-gyakorlatokat végeznek a csapattal és sokat foglalkoznak, játszanak a kicsikkel. Arra a kérdésre, hogy valójában mi is a baranta, Erdei Lajos így válaszolt: „A modern baranta a néptánc által átmenekített mozgásvilágból fejlődött ki, a magyar harcművészet valamennyi formáját magába foglalja. Az ősi magyar mozgáskultúra megélése a baranta, amelyhez a harcművészetek mellett a néptánc, a népdal is hozzá tartozik.”

A temesvári baranta csapat a méltatlanul elfeledett Losonczy István egykori várkapitány nevét vette fel. „A kapitány az életét és vagyonát adta Temesvárért, egy hónapig védte a töröktől a magyar végvárat, kevesen tettek annyit a városért az utóbbi 500 évben, mint Losonczy István – mondta Erdei Lajos –, ezért szeretnénk az ő nevét és tetteit feleleveníteni, az emlékét megőrizni.”