A Czigler-ház „titka”

A minorita templom és a még régi, eredeti „köntösében” ugyancsak megviselt         Hermann-palota szomszédságában szerénykedik az egyemeletes Czigler „domenium”. A mai nemzedék korosabb képviselői emlékezetében úgy él, mint az egykori  elegáns földszinti bútorüzlet helyszíne. A fiatalabbak már egyetemi épületként tartják számon. Aki az udvarra is pillantást vetett, láthatta, hogy belső tere, környezete sokkal tágasabb, mint azt első látásra az ember gondolná.

A főtér egyik legrégibb épülete most új „ruhát” kapott. Fehéret, akár a szecessziós díszítő elemekkel bőven ellátott szomszédja, amelynek földszintjén a két világháború közötti években az ország egyik legnagyobb üveg- és porcelán kereskedése a környező városokból is vonzotta a vásárlókat.

Az első látásra szerény, ám építészetileg számos értékes díszítő elemmel (attikafal, mélyített falsáv, domború kőváza-díszek, stb.) felruházott eklektikus épület tulajdonosa Czigler Antal (1810–1872), Arad első vármegyei főépítésze volt.

Nem akármilyen családról van szó. Férfitagjai három nemzedéken át kizárólag ennek a nemes szakmának, hivatásnak szentelték életüket.

Antal édesapja, id. Czigler Antal építőmester, a gyulai és menyházai Wenckheim-birtok jeles intézője volt. Unokája (Antal fia), Győző pedig a Budapesti Műegyetem központi épületének megtervezője, később az intézmény jeles professzora és dékánja.

Aradon a bécsi építészeti és a pesti szépművészeti egyetem diplomájával rendelkező ifj. Czigler Antal tervei alapján épült fel a tököli téri ortodox templom és a Ghiba Birta líceum épülete. A városi színház az első tűzvész (1883) előtti épületének tervei is irodájából kerültek ki, amelybe akkoriban már fia, Győző is bedolgozott.

Már ezért is megérdemelné, hogy emléktáblát kapjon a Czigler-féle egykori családi otthon, amely mindmáig csupán azt tudatja a járókelőkkel a bejárat melletti két emléktábla szövegével, hogy Románia akkori miniszterelnöke megtisztelte látogatásával a még kezdeti szakaszában járó felsőoktatási intézményt. A másik egyszerűen csak emlékeztet a Goldiș egyetem fennállásának tizedik évfordulójára.

A szabadságharc idején már létező épület előterében kemény harcok folytak. A házban akkoriban, és később is, jeles emberek éltek.

Mindezekről semmi.

Akad még bőven leróni való adósságunk.