A Grossmann-villa

Azt hiszem, nem tévedek, ha a belváros egyik legelegánsabb lakóépületének nevezem. Az Erzsébet körút és a Petőfi (a mai Decebal körút és az Unirii ) utca kereszteződésében a XIX. század utolsó évtizedében építtette az élelmes és tehetős Grossmann család.

Legidősebb férfitagja, Emil az 1890-ben alakult Philharmónia Társaság zenészeként vett részt a város egyre élénkebb társadalmi életében. Alfréd, ügyvédi praxisa mellett, Horovitz Gusztával egy „társaskocsi”, azaz taxis vállalkozást is üzemeltetett. Sőt, a két világháború közötti időszakban, főleg a gazdasági válság éveiben borkereskedéssel is szerencsét próbált. Mindezek mellett, a kívülről is rendkívül impozáns villa emeleti helységeit kiadták a szomszédos Simay közfürdőnek, amely évtizedekig jól jövedelmező gyógymasszás szalont működtetett bennük. A körút felőli házfalon most is látható az egykori cégtábla díszes kerete.

Szóval a manapság divatos szlogennel élve: a Grossmannok minden időben megtalálták a lehetőséget, miként lehet „több lábon állni.” Ugyanakkor azonban a második világháború alatt és utáni inséges  években a jótékonysági tevékenységekben is bőkezűnek bizonyultak és aktív részt vállaltak.

Az államosítás után egy ideig a várbeli orosz katonák csemetéinek óvodáját, majd napközit rendezték be  az ízlésesen elkerített, tágas udvarral, kerítéssel is rendelkező épület földszinti helyiségeiben.

A klasszicista diszítőelemeket (az oroszlánfej az erő, a védettség jelképe) se nélkülöző, eklektikus stlusú ingatlan a rendszerváltozás után hosszú ideig üresen állt, majd a restaurálása húzódott el jó ideig.

Manapság szinte régi szépségében pompázik. A körutat jellemző bérházak sorában azonnal felhívja magára az arra járók figyelmét.

Az aradi Grossmann-ház bármelyik európai főváros villanegyedében se tűnne „kakuktojásnak.”

Pillanatnyilag a Digi cég székhelye.