A hit és tolerancia győzelme

Szent Borbála-szobrot avattak december 4-én Petrozsényban, a bányászok védőszentjének oltalma alatt álló római katolikus templom előtti téren. A sokrétű üzenettel bíró eseményen jelen volt: Miguel Maury Buendia bukaresti pápai nuncius, Pál József Csaba temesvári megyés püspök, Soltész Miklós, a Magyar Kormány egyházi, nemzetiségi és civil társadalomért felelős államtitkára, Zákonyi Botond, Magyarország romániai nagykövete, Csige Sándor kolozsvári konzul,  Katona Csaba várpalotai alpolgármester, Fabius Kiszely Hunyad megyei prefektus, Tiberiu Iacob Ridzi, Petrozsény polgármestere, illetve a római és a görög katolikus, az ortodox, a református és az unitárius egyházak helyi vezetői.

Az ünnepség, szépen kiteljesedő üzenetéhez méltóan, a román és a magyar himnusz eléneklésével kezdődött, majd Tiberiu Iacob Ridzi polgármester házigazdaként köszöntötte a jelenlévőket. Kiemelte: Petrozsényban 150 esztendeje békességben és egymást támogatva élnek együtt a különböző nemzetiségek és ezért köszönetét fejezte ki a jelenlévő egyházi képviselők felé, akik az Istenbe vetett hit és a szeretet útján vezetik gyülekezeteiket, megerősítve a bányavidékekre jellemző szolidaritást. Petrozsény polgármestere teljes odaadással támogatta a petrozsényi Szent Borbála-szobor felállítását: – Szent Borbála nem csupán a bányászok védőszentje, de néhány esztendeje városunkat is a ő oltalmába helyeztük. Öröm számomra, hogy széleskörű összefogással sikerült felállítani ezt a szobrot, melyet a magyar állam finanszírozott, a talapzatot pedig a város költségvetéséből álltuk.

A Magyar Kormány képviseletében Soltész Miklós államtitkár szólt az egybegyűltekhez: – A hit, a szeretet, az összefogás ünnepeként tekinthetünk a  mai napra. Hiszen 30 évvel ezelőtt, a kommunizmus végnapjaiban lebontották a petrozsényi római katolikus plébániát. Most viszont eljött az a pillanat, amikor románok és magyarok, különböző felekezetű, hívő emberek együtt ünnepelnek Szent Borbála szobrának a felszentelésén. A magyar kormány teljes természetességgel állt e kezdeményezés mellé, mint ahogyan tette azt néhány évvel ezelőtt is, amikor 21 millió forinttal támogatta a petrozsényi római katolikus templom felújítását. Tette ezt annak tudatában, hogy az itt élő katolikus közösséghez jelentős arányban tartoznak román anyanyelvű hívek is. A Magyar Kormány mindannyiuk számára segítséget kíván nyújtani hitük megtartásában. Most 6,5 millió forinttal támogattuk a Szent Borbála szobor elkészítését, melynek talapzatát a helyi önkormányzat finanszírozta. Úgy gondolom ez kölcsönös kéznyújtásként értékelhető és mindaz a feszültség, amely a történelem során Románia és Magyarország között kialakult, ilyen apró lépésekkel feloldható. Mi megtettük ezt Szerbia felé, megtettük Szlovákia felé is és biztos vagyok abban, hogy a Románia irányába történő kéznyújtásnak is lesz pozitív eredménye. Az emberek megérzik, hogy nem vagyunk egymás ellenségei, hanem egymásra vagyunk szorulva, segítenünk kell egymást a megmaradásban, mert csak így van közös jövőnk itt Közép-Kelet Európában – fogalmazott az államtitkár.

A széleskörű összefogást jelképező Szent Borbála-szobor ötletgazdája, a fő szervező szerepét vállaló ft. Msgr. Szász Jánospápai káplán, kanonok, petrozsényi plébános, szerényen vázolta a különleges szépségű szobor történetét. – A nagyra növő dolgok sokszor egészen apró, gyakorlatias ötletekből születnek. Itt Petrozsényban, a Szent Borbála-templom előtti téren körforgalmat építettek, melynek közepébe különböző ünnepek alkalmával különböző figurák kerültek: nyuszi, bárány, télapó meg egyebek. Ezt a templomból kijövet mindig láttam és elgondolkodtatott, hogy hova jutott a kultúránk. Úgy gondoltam, Szent Borbálának a szobra, aki a templomunknak és a városnak is védőszentje, méltóképpen őrködhetne itt a város bejáratánál. És az ember, ha valamit elgondol, meg is keresi a megvalósításához szükséges eszközöket. Örömmel mondhatom, hogy a város vezetősége és a Magyar Kormány is mellénk állt, támogatták e szobor felállítását. Nem volt egészen egyszerű végigvinni a folyamatot, amely a békés együttélés szép jelképe lett. De itt a Zsil völgyében valahogy senki sem hivalkodik azzal, hogy ő volt itt előbb, hogy neki volna több joga. Mindenki tudja, hogy a legősibb ősök is csak az 1850-es években érkeztek ide, mindenki jövevény. És ez egy kicsit megkönnyíti az együttélést, együttgondolkodást. A bányából kifele igyekvő emberek soha nem azt nézték, hogy a mellettük dolgozó milyen vallású, milyen nemzetiségű, hanem arra törekedtek, hogy együtt érjenek vissza a felszínre, együtt láthassák meg a fényt. Nekünk is Jézus fénye felé kell irányulnunk és a Szentatya romániai látogatása alkalmával megfogalmazott biztatása szerint együtt kell haladnunk, összefogva a különböző nemzetiségekkel, felekezetekkel – fogalmazott ft. Szász János plébános.

Ferenc pápa összefogásra buzdító szavaira utalt Miguel Maury Buendia, bukaresti pápai nuncius és Pál József Csaba, temesvári megyés püspök is, akik román, illetve magyar nyelvű szentmisét mutattak be, hálaadással foglalva keretbe a szoboravatási ünnepséget. Pál József Csaba megyés püspök elmondta: Szent Borbála a negyedik században élt keresztény mártír, akit még az egyházszakadás előtt kanonizáltak, ezért mind a keleti, mind pedig a nyugati egyházban széleskörű tiszteletnek örvend. Így a Zsil-völgyi lakosság is, reátekintve közösen tud megvalósítani dolgokat, közösen tudja megteremteni a jövőjét itt, ezen a vidéken, ahol mindig is nagy szükség volt a szolidaritásra. E szobor létrejöttében és szimbolikájában is az összefogást és a reményt jeleníti meg.

A magyarvistai kőből faragott szobor történetét, alkotója, Kolozsi Tibor kolozsvári szobrász ismertette. – A valamikor 14 nemzetiséget számláló Petrozsény a tolerancia és a békés együttélés mintapéldája. Szász János plébános úr felismerte ezt az egyedi lehetőséget, hogy Szent Borbála személyében a bányászok patrónája szobrát egy ilyen nagy múltú bányászváros pozitívan fogadja (...) a Borbála-ábrázolást úgy próbáltam megközelíteni, hogy mindkét egyház részéről értelmezhető legyen. A történelem folyamán több attribútum kapcsolódott Borbálához. A legfontosabb talán a torony, melybe pogány apja záratta és a tornyon látható három ablak, melyek a szentháromságot jelképezik. Gyakran ábrázolják a mártíromságot jelző koronával, illetve kezében kehellyel vagy az oltári szentséggel, melyért életét áldozta. Bal kezében néha pallost fog, mellyel apja lefejezte, olykor a lábánál jelenik meg a bástyaszerű torony. Előfordul, hogy kezében pálmaágat tart, a hit győzelmeként vagy bányászlámpát. Én csak a legfontosabbakra hagyatkoztam: a koronára, bástyára és pallosra. A szobor magatartásával nem a szenvedő, megtört mártírt, hanem a hitében győzedelmest akartam ábrázolni, ezzel is megerősítve e szobor sokrétű üzenetét – fogalmazott az alkotó.

Az életnagyságú szobor egy több méter magas masszív talapzaton kapott helyet, melyet a petrozsényi Itasinoc Kft. készített el, Iszlai Attila mérnök vezetésével – ismertette a technikai adatokat, az ünnepséget levezető Wersánszky Eduárd. A román, illetve magyar nyelven elhangzó beszédek tolmácsolását Kutasi Csaba, helyi RMDSZ-elnök vállalta.

Az ünnepi beszédek elhangzása után Miguel Maury Buendia, bukaresti pápai nuncius és Pál József Csaba, temesvári püspök megáldotta a szobrot, majd a jelenlévő lelkészek áldást mondtak és Soltész Miklós államtitkár, Tiberiu Iacob Ridzi polgármesterrel elvágták a piros-fehér-zöld és piros-sárga-kék avató-szalagot. Végül a jelenlévő intézmények megkoszorúzták Szent Borbála szobrát, mely a város és a Zsil völgye északi bejáratánál hirdeti a hit és a tolerancia győzelmét.