„A jogállamiság az államnak az immunrendszere”

A temesvári Közéleti Kávéház rendezvénysorozat áprilisi vendége Varga Attila romániai magyar alkotmányjogász volt, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense, akivel Bodó Barna politológus és Tamás Péter tb. konzul, a Várbástya Egyesület elnöke beszélgetett a Magyar Ház kávézójában. 

A volt alkotmánybíró, korábban 22 évig RMDSZ-es parlamenti képviselő bemutatkozásából kiderült: 1990-ben fiatal jogászként „dobták a mélyvízbe”, bekerült Románia parlamentjébe, ahol több mint két évtizedet töltött el, 2006-ban doktorált alkotmányjogból, majd 2012-ben kezdett el tanítani a Sapientia Tudományegyetemen, miközben 2016 és 2025 között Románia Alkotmánybíróságának tagja volt. Varga Attila röviden elmagyarázta, hogy az alkotmánybíró feladata a törvények vizsgálata az alkotmányosság szempontjából, de különleges esetekben, amikor a törvény nem mond ellent az alkotmány szövegének, de igazságtalan, akkor az igazságosság elvét is lehetőleg alkalmazni kell.

Bodó Barna, de a hallgatóság is kíváncsi volt arra, hogy milyen a hozzáállása Varga Attila alkotmányjogásznak a bírók, ügyészek, katonák, rendőrök stb. „különleges nyugdíjához”. „Ezek szerintem szolgálati nyugdíjak, amelyek olyan foglalkozásokat űző személyeknek járnak, akik semmilyen más tevékenységet nem folytathatnak a munkájuk mellett – mondta Varga Attila. – Amikor 2006-ben létrehozták ezt a rendszert, az volt az elv, hogy a bírók, ügyészek ne lehessenek korrumpálhatók, ezért meg kell őket fizetni. Kialakítottak egy rendszert, erre ráépült egy karrier sokaknak, azt a rendszert nagyon nehéz megváltoztatni erkölcsi alapon, amikor van egy gazdasági probléma. (...) Ami valóban probléma, és itt lehet erkölcsi problémáról beszélni, az a 25 év szolgálati idő, mert így sokan erejük teljében jönnek el nyugdíjba, és ami megint nagy erkölcsi probléma, hogy ezután esetleg visszamennek, és tovább dolgoznak, miközben kapják a nyugdíjat is. Ez olyan probléma, amit a törvényhozónak meg kell oldania.”

Egy másik kérdés arra vonatkozott, hogy jogállam-e Románia vagy sem? „Egy jogállam akkor működik jól, ha gyorsan tud reagálni a jogsértésekre, és orvosolni tudja a problémát” – mondta Varga Attila. „A jogállamiság olyan, mintha az immunrendszere lenne az államnak: mennyire tudja mozgósítani az eljárásokat, amelyek révén a jogállamiság helyreáll. Romániának nincsen sem a demokrácia, sem a jogállamiság területén nagy hagyománya, ezért ez nem egyszerű dolog, de törekedni kell erre”.

Többen arra voltak kíváncsiak, hogy a kétharmados választási siker birtokában, az új magyar kormány menesztheti-e hivatalából mandátumának lejárta előtt a köztársasági elnököt, az alkotmánybíróság elnökét és más közjogi méltóságokat?

„Jogállami szempontból nincs arra lehetőség, hogy teljesen legitimen megválasztott közméltóságokat félreállítsanak vagy lemondásra szólítsanak fel. A köztársasági elnököt szabályszerűen választotta meg egy másik kétharmad. Az, hogy ő nyert kétharmadot és azt mondja, hogy ettől kezdve nem legitim a köztársasági elnök, az jogi képtelenség. A köztársasági elnököt csak akkor mondathatják le, ha bűncselekményt követett el vagy más, az alkotmányban szabályozott eset merül fel” – mondta Varga Attila. „Miután egyik eset sem áll fenn, a leendő miniszterelnök nem szólíthatja fel sem az államelnököt, sem az Alkotmánybíróság elnökét, a Számvevőszék, vagy a Kuria elnökét sem lemondásra, mert ez akkor azt jelenti, hogy megtagadja a jogfolytonosságot. Nem teheti meg ezt akkor sem, ha közben módosítják az alkotmányt, mert az új alkotmánynak sincsen visszamenőleges hatálya” – szögezte le Varga Attila.