A napilap, a munkatársak és az olvasók ünnepe

Ha augusztus, akkor Aradon megtartják az Aradi Magyar Sajtó Napját a város és a vidék tekintélyes napilapja, az Alföld 1861-es megjelenésének emlékére. Jobb dátumot, amely egyszerre jelezné a (hírközlés tekintetében az akkoriban mondhatni konkurencia nélküli) napi sajtó számára fényes jövőt ígérő kezdeteket és a mai napig tartó (egyre nehezebb) folytatást, nemigen lehetett volna választani.

Szóval: sajtónap 2022-ben, Aradon, a Jelen Ház klímaberendezéssel ellátott nagytermében. A Házat az 1989 utáni Jelen (utóbb Nyugati Jelen) című magyar újság székhelye számára emelte az Aradról elszármazott, a sajtóhoz közelálló, majd ide visszatért (később József Attila-díjas költő-író, jelenleg Magyar PEN Club-elnök!) mecénás. A Ház manapság számos aradi magyar rendezvény színhelye, s bizonyára lesz, amíg lesz kinek.

Bege Magdolna, a Nyugati Jelen napilap főszerkesztője, az Irodalmi Jelen főszerkesztő-helyettese, az est háziasszonya megnyitó szavaiban hangsúlyozta, hogy a sajtónap szokás szerint könyvbemutatóval társul (ezek hosszú évek óta az Irodalmi Jelen Könyvek-sorozatban jelennek meg).

Az idei, a nyomdából éppen hogy kikerült könyv: Ujj János Arad a hadak útján.

Bognár Levente volt aradi alpolgármester, jelenleg megyei tanácsos elmondta: nagy öröm számára, és sok más olvasónak, hogy reggel kézbe veheti az aradi magyar újságot. „Magyar újság volt, van, és remélem, lesz is” – zárta beszédét.

Böszörményi Zoltán, a Nyugati Jelen napilap tulajdonosa, kitérve az egykori aradi magyar sajtó történetére is – volt idő, amikor egyszerre négy magyar napilap jelent meg a városban –, emlékeztetett, példákkal: világszerte leszálló ágban van a nyomtatott sajtó. „Hogy miként lesz a jövőben, nem tudom. Bizakodó nem vagyok, a gazdasági világválság miatt sem. Amikor átvettem, az aradi magyar újság komoly (anyagi) támogatásra szorult. Hogy hogyan lesz most a továbbiakban, nem tudom, írott vagy/és elektronikus formában.”

***

A sajtónapon bemutatásra került Ujj János Arad a hadak útján c. kötete.

Az utókornak, ha netalán valaha e cikkre hivatkozna: a kötet megjelenését az Aradi Polgármesteri Hivatal támogatta az Arad Municípiumi Kulturális Központon keresztül.

A bemutató beszélgetés formájában zajlott, és az első kérdésre, hogy miként született meg a könyv ötlete, a szerző elmesélte: Buda Bujor barátjával, a lelkes városvédővel az utcákat járva, műemlékeket szemlélve és fotózva eljutottak a temetőkbe, s a katonasírok láttán pattant ki az ötlet: írjanak egy könyvet Arad a háborúkban témával. Megegyeztek, Buda Bujornak az 1989-es mozzanat jutott (fotói voltak, többek között, a textilgyár akkori „tacepaóiról”, a Park Szálló felől jött lövésektől a várhíd korlátján esett nyomokról stb.), de 2018-ban elszólította az Úr, a ráeső részt nem fejezte be, kézirat sem maradt – ilyenképp a szerző szerint mostani könyve amolyan „háromnegyed”, a befejezése – amelynek kegyeletből sem fogott hozzá – nem készült el.

A szerző kifejtette: Arad a történelem folyamán nem volt egy háborúknak igazán kitett város (mint Berlin, Varsó, Sztálingrád stb.). Egyetlen egyszer történt meg, hogy 1704-ben, a Rákóczi-szabadságharc idején Károlyi Sándor generális felgyújtatta a várost – de távolról sem a mai Aradot kell elképzelni. Természetesen volt 1849, a II. világháborús angol bombázás stb., a várost azonban nem érte végzetes csapás.

***

Noha a könyv a „hadak útjára” tereli az olvasót, nagyon sok más hasznos információt is szerezhet, aki kézbe veszi a több mint 130 oldalas, jó kiállítású, keményfedelű könyvet. Talán – szerencsére, mondanám – nem minden információ vadonatúj, hisz az elmúlt évek, két-három évtized során aradi történészek, helytörténészek (nem utolsósorban a jelenleg tárgyalt könyv szerzője) az aradi, távolabbi vagy közelebbi múlt számos vonatkozását feltárták.

A mostani, négy fejezetre tagolódó könyv (A területet érintő háborús események az újkorig, Arad várai, Az 1848–49-es szabadságharc aradi eseményei, Arad a második világháború idején) újabb, értékes adalék azoknak, akiket érdekel szűkebb pátriájuk története.

A bemutató során a közönség számos, Arad régi történelmével kapcsolatos kérdésére kaphatott választ. Érdekes dolgok hangzottak el, elevenítődtek fel az 1944. július 3-ai Arad elleni légitámadásról, és néhány perc erejéig még Győrbe is elkalandozott a szerző a második világháborús események kapcsán.

Az esten, mint oly sokszor hasonló rendezvényeken, muzsikájával Miskovits Tibor (hegedű) és Miltaller Lajos (gitár) oldotta a hangulatot.

Részletesebb eligazodás a bemutatót követően ingyenesen osztogatott, a szerző által (nem kis erőfeszítéssel) dedikált kötetben.