A Reisinger-villa

Kérdezi egyik olvasó, hogy miért kerültem meg ebben a sorozatban a szépen, (legalábbis az utcára néző részeiken) felújított iskolákat. Azért, mert, amint a rovatcím is mutatja, olyan jellegzetes épületek bemutatása a célom, amelyekben szembetűnő az esztétikai kivitelezés és a lakók, a tervező, a város érdekes és esetenként értékes embereinek harmóniája.

Egy iskola esetében ez utóbbi igencsak fura lenne.

Szóval a tanintézet más kategória.

Egy nagyon szép szecessziós magánházzal kezdtem a sorozatot, és most ismét örvendhetünk, hogy a belváros egyik nagyon mutatós épülete megfiatalodott.

Az Octavian Goga (Magyar, Perényi) utca 2. szám alatti házról van szó. 1907-ben tervezte családja számára Reisinger Sándor műépítész.

A forma és a külső dekoráció harmóniájának szép példáját mutatja az ingatlan. És bár meglehetősen sokáig elhanyagolt állapotban állt, aligha volt olyan aradi, aki arra járva, nem felejtette rajta a szemét.

Most, felújítva, még inkább feltűnő.

A külső fajansz vagy mozaikdíszítés, az ablakok formája és elhelyezése, az izgalmas formájú tetőtér olyan egységet képez, amely rendkívül vonzóvá teszi ezt a földszintes villát.

Reisinger Sándor (1875–1934) Arad gyors iramú fejlődésének és urbanizációjának időszakában élt és dolgozott hihetetlenül sokat. Pedig olyan kollégák között kellett helyt állnia, mint Szántay Lajos,Tabakovits Emil-Milán, a Steiner fivérek.

1903-tól hét éven át Reisinger Sándor párost alkotott Fodor Zsigmonddal, és irodájukat szinte elhalmozták megrendelésekkel. Ekkoriban tervezték a megyei könyvtár mostani épületét. A Tanítóképzőt (ma Țichindeal főgimnázium), a Központi Szállodát (ma Sanpaulo Imi Bank), a Mețianu utca (Forray) elején a Nádasdy-palotát, Kolozsváron pedig a Babeș–Bolyai Egyetem főépületét. Marosvásárhelyen, Déván, Egerben és Szegeden is több középület és bérház tervezése fűződik a nevükhöz.

Az ipari létesítmények rajzasztali „megálmodása” sem volt idegen számukra. Itthon az egykori MARTA autógyár irodái és műhelyei igazolják sokoldalúságukat. Az épületek később az autógyár és az ASTRA fúzióját követően a vagongyár területén maradtak. A tornyos épület, a hozzá simuló adminisztrációs pavilon és a műhelyek annak idején elnyerték a budapesti építészek egyesületének szakmai elismerését. Felújításuknak ötlete az utóbbi években többször felvetődött, de sajnos, ennél több nem történt.

A 113 éves Reisinger-villa a múlt századelőn épült csinos polgárházak között is az egyik legsikerültebb.