A részletekre is figyelnek

Két évvel ezelőtt írtam e sorozatban a Forradalom útjának egy ikonikus épületéről. A minorita templom és a Czigler féle ház szomszédságában, a 92. szám alatti ingatlan a nyugati országrész egykoron egyik legfelkapottabb kereskedése volt évtizedekig. Szabó Albert üveg és porcelán árut forgalmazó üzlete a főutca gyöngyszemének számított. Persze azóta sok víz lefolyt a Maroson, és igencsak régecskén dolgoztak a homlokzat felújításán, az épület nem tűnt nagyon elhanyagoltnak.

De mivel szerencsére Aradon is a teljében lévő homlokzat-felvarrás nem csupán esztétikai követelmény, hanem az épületek eredeti arculatának visszanyerése a cél, a belváros egyik gyöngyszemére is sor került.

Kárpáti Norbert, a felújítással megbízott építész több régi fotót gyűjtött össze, amelyek pontosan ábrázolják, miként festett a szecessziós elemekkel díszített homlokzat, milyen színűre festették az ablakkereteket. Ilyenkor a szakembernek és a felújítás anyagi vonzatát viselő lakóknak meg kell találniuk a mindkét félt kielégítő megoldást. A szakemberek szerint ez a legnehezebb.

Az életfára emlékeztető szecessziós díszítés aranysárga, az ablakkeretek  sötétbarna színe merőben más hatást kelt, mint a korábbi fehér. Különösen az emeleti hármas tagolású ablakoknál erőteljes ez a hatás.

Nos, erre törekedtek a kivitelezők. És jó munkát végeztek. Kár, hogy a földszinti üzletsor mindmáig magán viseli az ’50-es évek szovjet mintájú uniformizálását. De ez számos belvárosi üzletnél is fellelhető.

A Szabó Albert-házban viszont a belső, udvar felőli részt is felújították. Itt a halványkékes és a fehér szín dominál.

Szabó Albert (1858–1929) Felvidékről költözött Aradra, és igen hamar nemcsak az üzleti, hanem a társadalmi életben is jelentős személyiségként tartották számon. Anyagilag támogatta a helyi magyar sajtót, a helyi, de az Aradra látogató szellemi élet kiválóságait is gyakran vendégül látta. Nagyvonalúságát csak szerénysége múlta felül. Ami az üzletéből kikerült, annak a minősége kifogástalan volt. Az Andrényi, Bing, Domán, Éles, Szabó név, hadd ne soroljam tovább, garanciát jelentett az első világháború előtti évtizedekben. A közeli városokból is gyakran jöttek egy-egy márkás porcelánkészletért üzletébe az igényes vásárlók.

Szabó Albert cégének nem volt szüksége a századelőn gyorsan terjedő hirdetési, önreklámozási „lázra”, holott akkoriban egyre élesedett a konkurencia, s minden nyomtatványban jelentős tért biztosítottak a reklámoknak.

Mindezek ellenére Szabó Albert nagykereskedő nem tartozott a legtehetősebb aradi polgárok sorába. A legtöbb adót fizető aradiak listáján 1914-ben mindössze a 62. helyen állt.

Az emeleti termek egy részében, majd az udvar felőli traktusban rendezte be műhelyét a múlt századelő egyik országos hírű fotósa, Weisz Hugó. Ez utóbbi, a szintén aradi Faix Jacques mellett a helyi fotózás országos jó hírnevének egyik megalapozója volt. A régi aradiak biztosan őriznek aláírásával jelzett felvételeket, képeslapokat.

Talán egyszer az ő munkáiból is láthatunk kiállítást.