A Rozsnyay-patika

A belváros egyik történelmi levegőjű épülete ugyan még csak a Bălcescu (Eötvös) utcai frontján fiatalodott meg, de aligha marad így, felemás állapotban. Tulajdonképpen az Avram Iancu (Szabadság) téri gyógyszertárnak helyet adó sarokházról van szó, ahová már déd- vagy ükszülőink is orvosságért mentek. Emberemlékezet óta patika működik a kétemeletes ház földszintjén.

A régi képeslapokon még eredeti állapotában látható a neves ház, amely számos aradi épülethez hasonlóan az eklektika jellegzetes díszítőelemeit és szellemét tükrözte.

A múlt század első évtizedében Steiner József műépítészt kérték fel a tulajdonosok, hogy alakítsa át a két utcára néző homlokzatot az akkoriban divatos díszítőelemek kihangsúlyozásával. A tervező elképzelése nyomán a szecesszióra jellegzetes florális elemek és arcok kerültek a sarokház homlokzatára.

A megújulás egyelőre csak az Eötvös utcai épületrészt érintette. Remélhetőleg az azonos díszítésű gyógyszertári részt sem kerüli el a felújítási láz, netán a polgármesteri hivatal diktálta kényszer.

Sajnos, az évek során a térre néző gyógyszertári bejárat több átalakításon ment át.  Sajnos, már fényévre áll az eredetitől, s ez némiképp rontja a stílusösszhangot.

Az épületnek és patikájának nevet adó Rozsnyay Mátyásról (1831– 1895) az évek során sok szó esett már lapunkban. Most csupán csak annyit, hogy kora neves gyógyszerésze volt, aki munkájával hivatásában és a közéletben is kitörölhetetlen nyomot hagyott.

Még nem élt Aradon, amikor egy csokoládéburkolattal gyermekek számára is használhatóvá tette a kinint, az akkoriban használatos pokolian keserű lázcsillapítót. Ezért az ötletéért elnyerte a szakma 1869. évi pályadíját. És egy csapásra országos hírnévre tett szert.

Aradra 1874-ben költözött. Megvásárolta és haláláig vezette a Szabadság téri patikát.

Rozsnyay Mátyás más területen is maradandót hagyott maga után.

Kiválóan sakkozott, szakkönyvben magyarosította, „szalonképessé” tette a figurák elnevezését. Az ő emeleti otthonában csörrent meg Aradon az első magánlakásba szerelt telefon. Lelkes hódolója volt az akkoriban még „gyermekcipőben járó” fényképészetnek.

A családfő halála után fiai, Kálmán és József vezették a patikát, majd a nőági leszármazott, Kálmán Lajos. A két világháború közötti időszakban ez utóbbi családnevén emlegették a város híres gyógyszertárát.

A dédunoka, Csernyánszky-Kálmán Judit ismert aradi festőművész.

Néhai Réhon József kutatásai szerint a gyógyszertár laborjában volt az első „munkahelye” az aradi születésű Winkler Lajosnak, aki később jeles kutatóvegyészként vált ismertté.

Az épületet pár évvel ezelőtt sikerült emléktáblával megjelölni.