A szakszervezet újabb NEM-mel felelt

A román kormány szándéknyilatkozatot fogadott el csütörtöki ülésén a pedagógusok társadalmi megbecsülésének és bérezésének javításáról, annak reményében, hogy a kötelezettségvállalással rá tudja venni a május 22. óta sztrájkoló oktatási dolgozókat a munka felvételére.

A memorandum leszögezi: az új közalkalmazotti bértörvényben a kezdő tanárok, illetve egyetemi asszisztensek bérét a 2023-as társadalombiztosítási költségvetésnél alkalmazott országos átlagbér szintjére emelik, továbbá a tanügyi alkalmazottak a pihenőszabadság idején megkapják a – bérpótlékokkal kiegészített – jövedelmük átlagát. A dokumentum szerint a munkaügyi minisztérium prioritással fogja kezelni az oktatási szakszervezetekkel az új közalkalmazotti bértábláról folytatandó társadalmi párbeszédet.

Nicolae Ciucă liberális miniszterelnök a csütörtöki kormányülésen rámutatott: ez egy olyan politikai kötelezettségvállalás, amelyet koalíciós partnerével, a kormányfői tisztség várományosával, Marcel Ciolacu szociáldemokrata házelnökkel közösen tesznek a pedagógustársadalom előtt. Ciucă ugyanakkor újabb felhívást intézett a sztrájkolókhoz, hogy vegyék fel a munkát, mert a közoktatás megbénítása nemcsak a kormány és a szakszervezetek kapcsolatáról szól, hanem a több millió diákról, közöttük az érettségire készülő több százezer végzősről.

Ligia Deca oktatási miniszter a kormányinfón bejelentette: a pedagógussztrájk miatt nem lehet hétfőn megkezdeni az érettségi szóbeli vizsgáit, ezért rendeletet írt alá átütemezésükről. Egyelőre kétnapos halasztásról döntött: az érettségi a tárcavezető reményei szerint szerdán megkezdődhet, az írásbeli vizsgák menetrendjén pedig nem változtatnak.

Deca újságírói felvetésre reagálva azt mondta: nem merült fel, hogy a bíróságtól kérjék a sztrájk betiltását, a kormánynak az a célja, hogy a tanárok saját meggyőződésükből térjenek vissza az osztálytermekbe, mert látják, hogy meg fogják kapni azt a megbecsülést, amelyet megérdemelnek.

A csütörtökön elfogadott memorandum egyébként hosszan taglalja azt is, hogy a bukaresti kormány több lépcsőben emelte az ágazatban alkalmazottak bérét az utóbbi két évben. Ezek között felidézi, hogy – a sztrájk idején – a kormány a kisegítő személyzet bértábláját is felhozta a hatályos bértörvény által előírt maximális szintre, és a pedagógusoknak havi 1000 lej, a kisegítő személyzetnek pedig 400 lej bruttó béremelést bevezető sürgősségi rendeletet fogadott el.

A dokumentum szerint Románia az országos helyreállítási tervben (PNRR) több mint egymilliárd eurót fordít 5846 iskola bútorzatának és számítástechnikai eszközeinek felújítására, 117 millió eurót 1120 iskola laboratóriumainak korszerűsítésére, 225 millió eurót új iskolák építésére vagy a meglévő épületetek felújításra, továbbá 250 millió eurót különítettek el 3200 elektromos iskolabusz beszerzésére.

Deca közölte azt is, hogy elfogadásuk előtt a kormány konzultált a tanügyi szakszervezetekkel a memorandumról és a nyilatkozatról egyaránt. Hozzátette, hogy a következőkben folytatják a tárgyalásokat a szakszervezetekkel a kollektív munkaszerződésről és az új közalkalmazotti bértörvényről.

Arra a kérdésre, hogy a kormány által elfogadott nyilatkozat jogszabálynak minősül-e, a miniszter kijelentette: „Ez egy kormányzati kötelezettségvállalás, ami megjelenik a Hivatalos Közlönyben”.

„Nem hiszem, hogy elegendő”

… reagált a memorandumra Marius Nistor, a Spiru Haret Oktatási Szakszervezeti Szövetség elnöke. „Egy memorandum jogi szempontból nem sok garanciát ad, de politikusaink bebizonyították nekünk, hogy semmilyen rendelet, de még a törvény sem tud garanciát nyújtani, hogy alkalmazását nem halasztják el, vagy nem változtatnak rajta. (…) Válasz kell a kormánytól, az igazságügyi minisztertől, miért pont sürgősségi rendeletben rögzítették azt, amit kértünk. (…) Nagy a bizalmatlanság a részünkről, a teljes tanári kar részéről” – magyarázta Nistor.

A sztrájkolókat nem fizetik

Az Oktatási Minisztérium körlevelet küldött a megyei tanfelügyelőségeknek az oktatási bérek májusi helyzetéről. A munkaügyi konfliktus kezdetekor hatályos jogszabályi rendelkezések szerint a sztrájkoló munkavállalók nem részesülhetnek a tiltakozó napokhoz kapcsolódó bérből.

„Kérjük, ügyeljen arra, hogy a 2023. május hónapra vonatkozó illetményjogosultság helyesen kerüljön kiszámításra, és összhangban legyen azokkal a dokumentumokkal, amelyek mind az oktatási egységben való részvételt, mind a munkaköri leírásban előírt tevékenységek végzését mutatják, a jogszabályoknak megfelelően” – áll a körlevélben, a bérkifizetési kimutatások a ténylegesen ledolgozott idő alapján kell készüljenek.

Az oktatási minisztérium kiküldte körlevél azzal kapcsolatos, hogy egyes szakszervezeti vezetők az elmúlt napokban arra ösztönözték az iskolaigazgatókat, hogy hamisított jelenléti íveket nyújtsanak be, anélkül, hogy meghatároznák, hogy az alkalmazottak mely napokon sztrájkoltak, arra hivatkozva, hogy az elmaradt órákat úgyis bepótolják. (Hogy utóbbihoz hogyan viszonyulnának a diákok és szüleik, az úgy tűnik, senkit nem érdekel.)

Hivatalos források szerint csak 722 oktatási munkaszerződés felfüggesztését regisztrálták a Munkaügyi Minisztériumban a sztrájk idején, bár a törvény előírja, hogy a sztrájk résztvevőinek minden szerződése automatikusan felfüggesztésre kerül.

Meddig folytatódhat…

…ha tegyük fel, a kormány ennél több garanciát nem tud/nem akar adni, miközben a szakszervezetek állítják, bármilyen ígéretet, rendeletet, de akár törvényt is bizalmatlansággal fogadnak? 

A bizalmatlanság egyrészt jogos, hiszen menjünk vissza 2008-ig, amikor törvény született a tanügyisek 50%-os béremeléséről, amiből nemhogy nem lett semmi, de az akkori válság kezeléseként 25%-ot levágtak a közalkalmazottak béréből, így a tanárok meg nem emelt fizetéséből is. (És nem volt sztrájk, sem pár napos, sem pár hetes. Újjal mutogatás sem volt, és bizalmatlanságról sem igen lehetett hallani.) Másrészt viszont felmerül a kérdés, hogy akkor mi a megoldás? Hol lehet olyan közös pontokat találni, amelyek a konfliktust elsimíthatnák? Mert, ha teszem azt holnaptól 100%-os emelést adnának, azt is vissza lehet csinálni – le lehet vágni, meg lehet adóztatni, hogy a béremelés (bármilyen béremelés) szőtte inflációról ne is beszéljünk. Patthelyzetnek tűnik. Nehéz nem gondolni arra, hogy más mozgatórúgói is lehetnek az elhúzódó sztrájknak, de ebbe most ne menjünk bele.

Érdekes lenne tudni, hogyan látják maguk a szakszervezetek, a sztrájkolók, meddig lehet ezt fokozni/folytatni? A vakációig? Vagy a vakáció ideje alatt is sztrájkolni fognak? Netán az új tanévet is meg fogják bénítani? 

Bege Magdolna összeállítása Agerpres- és MTI-források alapján