A szólhatás szabályai

Ma délelőtt választmányi ülést tartott az RMDSZ Arad Megyei Szervezete. A bevezetőben Király András elnök a decentralizált intézmények vezető tisztségeinek elosztását foglalta össze.

– Amit tavaly ősszel a kormányból való kikerülését követően a PSD otthagyott, azt a Demokrata Liberális Párt, a PD-L igyekezett gyorsan elfoglalni, ezért sem volt könnyű tárgyalási sorozat a tisztségek elosztása. Egyébként a román párt rendkívül „decentralizált”, volt alkalmam részt venni Bukarestben a megyei elnökökkel tartott megbeszélésen, ahol, ha egy megyei elnök elengedte magát, akkor a központi vezetésből valaki azonnal letorkolta. Nálunk, az RMDSZ-nél ez azért sokkal demokratikusabban történik –  magyarázta Király András, aki szerint a jó kapcsolat ellenére nem volt könnyű kiegyezni az aradi PD-L-vel. – Természetesen, egy ilyen osztáskor mindenki az első helyeket akarja megszerezni. Mi, koalíciós partnerként Aradon 32 százalékról indultunk, de pontosan tudtuk, meddig nyújtózkodhatunk, ezért inkább hajtottunk arra, hogy minél több intézményben szerezzünk második, vagyis aligazgatói helyet – rántotta fel a leplet az elnök a már szerződéssel lezárult tárgyalások kulisszatitkairól.

Király elismerte, főként a fiatal szakembereket akarták „benyomni”, ugyanakkor megegyeztek a PD-L-vel, hogy amennyiben vezető tisztségek szabadulnak fel, azokat szintén a fiatalabb generáció szakembereivel töltik be. De azt is bevallotta, „lehet, hogy régebben erősebb intézményekbe sikerült RMDSZ-tagokat bejuttatni, s most ez kissé lightosra sikerült, mégis rendkívül fontos a nyugdíjhivatal vagy a mezőgazdasági igazgatóságon belül elért két vezető tisztség.

Egyébként az RMDSZ, miután ez ügyben az elmúlt években beleszaladt néhány pofonba, most először kötötte ki, hogy akit jelölnek, legyen RMDSZ-tag is, ne csak társult szervezetek tagja. Király András példaként hozta fel Miltaller Júliát, aki RMDSZ-zubbonyban került a mezőgazdasági igazgatóság egyik vezető székébe, de látva, hogy a 2008-as parlamenti választásokat követően a PD-L a PSD-vel alkotott koalíciót, tavaly januárban írásban jelentette ki, hogy nem RMDSZ-tag, és átugrott a PSD bárkájába. Ezért aztán most nem is támogatták. „Aki csak a funkcióért marad, azt nem támogatjuk” – szögezte le Király.

A megyei elnök egy bővített mondat erejéig kitért önmagára és a Csiky Gergely Iskolacsoport élén betöltött igazgatói tisztségére, s elmondta, szeretné ezt a félévet még végigvinni, és utóda Juhász Béla fizikatanár lesz, az aligazgató pedig marad Hadnagy Éva, s az iskola vezetőtanácsa is helyén marad.

Parlamenti mókuskerék

Parlamenti tevékenységének beszámolójában Faragó Péter képviselő megállapította, hogy 2009-ben a Boc-kormány bukását követően a T. Házban egy mókuskerék-helyzet alakult ki, mert a Traian Băsescu nem volt hajlandó elismerni és elfogadni a PSD-PNL-RMDSZ által támogatott többséget, ennek kormányfő-jelöltjét, Klaus Iohannist. „Ha szűkösen is de most a PD-L az RMDSZ-szel parlamenti többséget alkot, s az elkövetkező napokban újabb államtitkárok kinevezése várható” – jelezte az aradi képviselő a politika hullámverés lassú elcsendesedését. Elmondta, először érte meg a parlamentben, hogy egy kormányra és nem egy kormány ellen kellett szavaznia, ráadásul külön elégedettségre adott okot, hogy a kabinetben magyarok is helyet kaptak.

A költségvetéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy ebbe már sok beleszólásuk nem volt, hisz több makrogazdasági számot az IMF diktált. „Ez nem az a költségvetés, amelyet szívünk szerint szavaztunk meg, gondolok itt elsősorban a nyugdíjasokra. De bízom benne, hogy amennyiben a gazdasági helyzet megengedi, lesz költségvetés-kiegészítés,s akkor a nyugdíjpont értékét is emelhetjük”.

Választási értékelés

A tavalyi választási évet Tóth Csaba ügyvezető elnök, a kampánystáb vezetője vonta meg.

– 2004 óta a részvétel állandóan csökken, szerintem azért, mert már túl sok a választás. Csak tavaly négy megmérettetés volt számunkra: Pécskán és Nagyszintyén előrehozott polgármester-választás, EP- és elnökválasztás. Kevés pénzből csináltuk végig a kampányt, s ami hiányzott, s amiért magamat is felelősnek érzem, hogy például az elnökválasztásnál a magyarok részvétele az országos átlag alatt volt. Ellentétben az EP-választással, ahol fölötte álltunk.

Tóth Csaba az elkövetkező időszakkal kapcsolatban figyelmeztetett mindenkit, „vigyázni, nehogy a PD-L bedaráljon bennünket, mert ők rendkívül jól szervezettek, próbáljuk megőrizni a megszerzett pozícióinkat.

A mai választmányon egyébként szavazni kellett volna az összeférhetetlenség miatt lemondani kényszerülő – mint a vámigazgatóság jövendőbeli aligazgatója nem tölthet be vezető tisztséget a Szövetségben – Tóth Csaba utódáról, ám mivel még nem tudni, ki lesz az illető, a kérdést levették a napirendről.

Kavics a tócsában

A csendben folyó beszámolók állóvizébe Feller Miklós dobott egy jó nagy követ, amikor kijelentette, elvárta volna, hogy a mikelakai szervezet véleményét is kikérjék, amikor tavaly kinevezték az elnökválasztás urnabiztosait. „Miért van kerületi szervezet, ha nincs ebbe beleszólása?” – tette fel a költői kérdést, főleg azért, mert szerinte Berecz Gábort illette volna meg egy hely, nem pedig Böhm Hedviget.

S azt is furcsának ítélte, hogy Hosszú Zoltán meghívták Kolozsvárra az RMDSZ 20. születésnapi ünnepségére, holott csak egy évig volt elnök.

A kényes kérdést aztán Feller Miklós nem úszta meg szárazon, mert előbb Tóth Csabától, majd Király Andrástól kapott nyakonöntős választ.

– Az urnabiztosok kinevezése az addig elvégzett munkától függött, főleg, hogy ki mennyire vett részt az aláírásgyűjtésben – mondta Tóth Csaba. – Ha a szervezet nem tudta saját erőből megoldani az aláírásgyűjtést, akkor a vezetőség nevezett ki urnabiztosokat.

Vagyis, az urnabiztosság úgymond fizetség a korábbi aktivitásért.

Király András ennél sokkal keményebben válaszolt, és nyíltan feltárta a kerületi szervezetek körüli gondokat.

– Sajnos a kerületekben gyakran olyan elnököket választanak, akiket már előre borítékoltak, hogy úgysem fognak semmit sem csinálni. Ez a hozzáállás pedig lecsapódik aláírásgyűjtéskor, hisz a megyének össze kell szednie a rábízott penzumot. Tudom, kik igyekszenek jól teljesíteni, és kik azok, akik csak papíron léteznek, de nem teljesítenek – öntötte ki a mosdóvizet a megyei elnök.

Felhányta a kerületi, megyei szervezeteknek, hogy a gyenge mozgósítás miatt választásokkor nagy a különbség a magyarság száma és a leadott szavazatok között, de elmondta, hogy nincs kapcsolat a kerület lakóival, nincsenek utca- vagy panelház-felelősök, akik például, segítenének a tagdíjak begyűjtésénél.

– Mindig azok a leghangosabbak, aki semmit sem tesznek a szervezetért. De mi vagyunk a hibásak, mert eltűrjük ezt a helyzetet – váltott némi önkorbácsolásra Király.

Hosszú Zoltánnal kapcsolatban elmondta, a központi vezetés azt kérte, mindenkit hívjanak meg, aki az elmúlt 20 esztendőben elnök volt.

A Bognár Levente választmányi elnök által vezetett mai ülésen egyébként érthetetlenül sok szó esett Verespatak ügyéről, vagy a magyar képviselők, szenátorok parlamenti jelenlétéről, s szinte semmi a helyzet javításáról, kiutakról.

Ellenben számos meggondolandó, fontos dolgokat vetett fel Matekovits Mihály a várható oktatási decentralizációról. „Borúsak a fellegek az Arad megyei iskolák fölött, például a kötelező létszám fölött, amit az új törvény 200-ról 300-ra emelt”.

Elhangzott, mielőbb össze kellene üljenek az érdekelt települések polgármesterei, alpolgármesterei, iskolaigazgatók, tanfelügyelőség, az RMDSZ oktatási szakemberei, hogy stratégiát dolgozzanak ki minden egyes községre, falura.

A választmányi ülésen szó volt még a szakbizottságok elképzeléseiről, és elfogadták az idei költségvetést.