A türelem, a nyitottság és az elfogadás jegyében

A vallásszabadság és az Unitárius Egyház születésének 450. évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepségek sora november 9-én ért el Dévára, ahol az immár 21 alkalommal megszervezett Dávid Ferenc-emlékzarándoklat előestéjén az Unitárius Egyház múltját és jelenét bemutató kiállítást nyitották meg a Várhegy tövében álló Bethlen-kastélyban.

Koppándi Zoltán, a délnyugat-erdélyi unitárius egyházközség lelkipásztora, házigazdaként köszöntötte az ünneplőket, feltárva előttük mekkora öröm, megtiszteltetés és egyben felelősség a helyi unitárius közösség számára, hogy reá hárul a dévai várban mártírhalált halt Dávid Ferenc emlékének ápolása, szellemi hagyatékának éltetése itt a dél-erdélyi szórványban. A lelkész köszönetet mondott mindazoknak, akik helyi szinten, a magyar vagy épp a többségi közösség tagjaként segítik a helytállásban a maroknyi unitárius gyülekezetet.

A helyi és megyei közintézmények ilyen irányú nyitottságának bizonyítékaként a kiállítás megnyitóján jelen volt Fabius Kiszely, Hunyad megye prefektusa és Pogocsán Ferdinánd, Déva alpolgármestere is. A prefektus nagyra értékelte az unitárius egyház mindenkori nyitottságát, párbeszédre való törekvését és örömmel nyugtázta, hogy Erdély az elmúlt évszázadokban is a tolerancia földje volt, ahol a különböző vallású és nemzetiségű közösségek szabadon gyakorolhatták hitüket, nyelvüket, gyarapíthatták kultúrájukat. A 450 évvel ezelőtt kimondott vallás- és lelkiismereti szabadság olyan érték, melynek a 21 században is utat kell mutatnia itt Erdélyben, Romániában, de egész Európában – fogalmazott a prefektus.

Winkler Gyula EP-képviselő a dévai kiállítás ötletgazdájaként szólt az ünneplőkhöz. – Nagy öröm és megtiszteltetés volt számomra, amikor az idei év elején Brüsszelben majd Strasbourgban az erdélyi alapítású unitárius egyház angol nyelven mutathatta be 450 éves történetét, a világon első ízben kimondott vallásszabadság jelentőségét. Az eseményen magam is jelen voltam, támogatóként az erdélyi magyar képviselőtársaimmal együtt. És úgy gondoltam, ha ez Európa fővárosában elhangzik, akkor feltétlenül el kell hangzódjon itthon is, Déván, Bukarestben, román nyelven, hogy a román közvélemény is megismerje és értékként kezelhesse a Tordán kihirdetett vallásszabadságot és az unitárius egyházat, melynek születése a Déván mártírhalált halt Dávid Ferenc püspök nevéhez köthető. Bukarestben több helyszínen is bemutatásra került a kiállítás – nagy sikerrel. És most elérkezett Dévára is, ahol szintén nagy sikernek örvend. Úgy gondolom, az itt bemutatott értékek lassan beépülnek a helyi köztudatba, nem csupán a magyar közösség körében, hanem a város, a megye többségi lakossága is büszke lesz arra, hogy Déva várának tövében ápolhatják a vallásalapító unitárius püspök emlékét.

Kovács István a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója elmondta: a dévai emlékünnepség sokadik állomása az idei jubileumi megemlékezéseknek, melyek mintegy jelképesen követték Dávid Ferenc életútját, annak fontosabb állomásait. 2018. január 13-án, Tordán ünnepeltük az 1568-ban kihirdetett vallásszabadság évfordulóját és ez alkalommal az erdélyi protestáns egyházak képviselőinek aláírásával ellátott folyamodványban kértük fel a Magyar Országgyűlést, Románia Parlamentjét, illetve az Európai Parlamentet, hogy január 13-át nyilvánítsák a vallásszabadság napjává. A Magyar Országgyűlés február 20-án el is fogadta az erre vonatkozó törvényt. Július 7-én Kolozsváron felavattuk a Vallásszabadság Házát, és közben Brüsszelben, illetve Strasbourgban, majd Bukarestben is bemutattuk az Unitárius Egyház múltját, jelenét – ismertette felszólalásában az ünnepségsorozat eddigi állomásait Kovács István közügyigazgató. Majd elmondta: a kiállítás nem csupán a múltra tekint vissza, hanem bemutatja azt a rendkívül tevékeny és fiatalos lendülettel áthatott jelent, mely bizakodó jövőt is vetít előre. Hangsúlyozta: Déva tragikus helyszíne Dávid Ferenc életének, az unitárius egyház történetének, mégis úgy véli, az egyházalapító püspök mártíromsága, Jézus mártíromságához hasonlóan olyan erőt és hitet sugároz, mely lendületet ad mai követői számára, hogy az általa képviselt értékeket tovább éltessék.

Kovács Sándor teológiai tanár tömören ismertette Dávid Ferenc életútját, hitbeli fejlődését, melynek minden mozzanatáról hosszas tanulmányok születtek. Hiszen a kolozsvári születésű, római katolikus hitben nevelkedett, szász apától és talán magyar anyától származó ifjú gyakorlatilag végigjárja a 16. századi erdélyi hitújítás minden lépcsőfokát. Elsőként a kolozsvári lutheránus gyülekezet plébánosa, majd püspöke lesz, később az erdélyi kálvinisták választják püspökké, majd unitárius püspökként hal mártírhalát Déva várában. Minden lépését hosszas mérlegelés, tépelődés, hitviták előzik meg, melyek során egy szervétiánus, majd szociniánus (Faust Sozzini szentháromság-tagadó protestáns tanítóról elnevezett) krisztológiától eljut a nonadorantista krisztológáig, amikor élete utolsó szakaszában Jézus teljes emberségét hirdeti, és azt vallja, hogy Jézust nem szükséges imádságban segítségül hívni, közbenjárást kérni, hiszen az ember közvetlenül fordulhat Istenhez, az egyetlen szuverén atyához. Az előadó elmondta: az önálló erdélyi fejedelemség megszűnésével, a Habsburg uralom idején az unitarizmus nagyon háttérbe szorul, az egyház újjáéledése a 18. század végétől észlelhető. A mai unitarizmus pedig leginkább a másság elfogadása, a párbeszédre való nyitottság, a türelem alapértékként való megélésében kapcsolódik a 16. századi gyökerekhez és ezzel mutat a jövőbe is.

Kalauz Mirisz hangulatos gitárelőadásával tette színesebbé a dévai Magna Curiában rendezett ünnepi alkalmat, majd Bálint Róbert közigazgatási tanácsos nyitotta meg az Unitárius Egyház múltját és jelenét bemutató kiállítást. A román és magyar nyelven „megszólaló”, bibliai idézetekkel felvértezett 22 pannón a jelenlévők végigkövethették az erdélyi reformáció fontosabb állomásait, kiemelkedő személyiségeinek tanait, különös figyelmet szentelve a vallásszabadság kihirdetésének. – Arról is beszél a kiállítás, hogy 1568 utáni évszázadokban hogyan érvényesül Erdélyben a vallási türelem, a felekezetek békés együttélése. Majd rámutat, a történelem azon időszakaira, mikor e türelem elfogyása, háttérbe szorítása konfliktusok és válsághelyzetek sorát idézte elő nem csupán vallási, de társadalmi téren is. A kiállítás bemutatja az erdélyi sokszínűség és egymás mellett élés eredményeit, beszélt a közös protestáns lelkészképzésről, a közös templomhasználatról, a hiterősítő ökumenikus imahetek gyakorlásáról – mutatott végig a pannó sor első fejezetén Bálin Róbert lelkipásztor. Majd áttért az unitárius egyház jelenét és jövőjét megvilágító részre, ahol a trianoni döntés után 2012-ben újraegyesült erdélyi és magyarországi unitárius egyház szerkezeti felépítését, hitelveit, ünnepeit, valláserkölcsi nevelésének kereteit és eredményeit ismerhették meg a jelenlévők. A pannókat szemlélve tudomást szerezhettek a Magyar Unitárius Egyház közművelődés terén tett szolgálatáról, az 1888-tól megjelenő Unitárius Közlönyről, a több mint másfél évszázados történettel bíró Keresztény Magvető folyóiratról, az 1557-ben alapított kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégiumról és a bő két évszázaddal fiatalabb Székelykeresztúri Berde Mózes Kollégiumról. Betekintést nyerhettek továbbá az Unitárius Nők Országos Szövetségének, illetve a Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet rendkívül gazdag tevékenységébe, a 2007 óta működő Gondviselés Segélyszervezet több mint 200 önkéntesének és partnerének munkájába. Végül nagyszerű kitekintés nyílt a nagyvilágban működő unitárius közösségekre, melyek összesen mintegy félmillió hívet számlálnak az AEÁ-ban, az Egyesült Királyságban, Kanadában, Indában, a Fülöp szigeteken. A megújulóban, megerősödőben lévő unitárius-univerzalista egyház a 21. században újabb közösségekkel is gyarapodott Közép-Afrikában, Délkelet-Ázsiában, Dél-Amerikában. A rendkívül gazdag információs anyagot tartalmazó kétnyelvű kiállítást Bálint Róbert közigazgatási tanácsos frappáns kerettörténetbe foglalva mutatta be, kidomborítva az unitárius egyház transzszilván jellegét.

A kiállítást követően az Erdély számos vidékéről, illetve az óceánon túlról érkezett népes hallgatóság számára állófogadáson nyílt alkalom az ismerkedésre, beszélgetésre.

Az Unitárius egyház múltját és jelenét bemutató kiállítás a megnyitó másnapján, november 10-én is megtekinthető volt a dévai Bethlen-kastélyban, amikor a Déva várába érkezett mintegy másfélezer zarándok többsége élt is a lehetőséggel és a 22 pannó mentén végigkövette a 60 ezer lelket számláló magyar unitárius közösség múltját és jelenét.