A hajdani Úri utcában (később Deák Ferenc, majd Eminescu) tatarozása után üde színfolt lett a volt Corso mozi melletti komor épület. Valamikor, a múlt század második felében az utca egyik gyöngyszeme lehetett nagy, boltíves ablakaival, ugyanilyen rajzolatú kapujával, központi elhelyezésű első emeleti kovácsoltvas erkélyével. És persze a földszinten működő jó hírű vendéglővel, amely évtizedeken át Vadászkürt néven vált az aradiak és a szállóvendégek kedvenc lokáljává. Szinte összenőtt a Fehér Kereszttel s az 1931-ben megnyílt elegáns filmszínházzal.
Átellenben pedig az 1907-ben épült impozáns (nemrég szintén homlokzati felújításon átesett) görögkatolikus palota fokozta az „úri utcai” hangulatot. Az egyházi épület hosszú ideig egyike volt a környék átjáró házainak, hiszen a főutca megkerülésével a két tágas udvaron át lehetett a Templom (Brătianu) utcába átjutni.
A városban sajnos már édeskevesen tudják, hogy az egykori Vas Szálló szerényebb és intimebb helynek számított a főutca (Andrássy út) „szeme előtti” Fehér Keresztnél. Aki nem szerette, ha nagydobra verik aradi tartózkodását, a szerényebb Vas Szállót választotta. A belvárosi hotelek többsége ugyanis (nyilván üzleti megfontolásokból), hetente hirdette az újságokban előkelő vendégeinek a névsorát.
Így történt ez 1909-ben, a nagyváradi „holnaposok” (A Holnap) aradi irodalmi matinéján. A többszöri elhalasztás után végre megtartott irodalmi est díszvendége Ady Endre volt, aki akkoriban a „Pece-parti Párizsban” írta cikkeit, de már országos hírnévnek örvendett.
A költőt a korabeli hírlapok tudósítása szerint kollégái némi izgatott keresgélés után találták meg a város nem a legjobb hírnévnek örvendő negyedének egyik lebujában. Előtte azonban a helyi hírlapírók némi készpénzzel kisegítették. A „tartalék zsebpénzt” Ottenberger Tivadar, az Aradi Első Takarékpénztár igazgatója küldte a költőnek. Cserébe csupán egy autogramot kért. A kiváló műveltségű és tájékozódású bankember nyilván tisztában volt Ady tehetségével, bohém életmódjával, ha ezt a gesztust habozás nélkül megtette.
Később a földszinten berendezkedett Vadászkürt vendéglő előkelő vendégeket fogadott. Rendszerint ide kalauzolta Lits Antal, a Függetlenség napilap riportere Aradon gyakran megforduló barátját, Krudy Gyulát is.
Egyébként a Vadászkürt volt az aradi román értelmiség egyik kedvenc találkozóhelye. Ide járt ebédelni Caragiale, amikor több napra Aradra látogatott, (Ficzay Dénes kutatása), hogy kibékítse a kemény politikai vitába keveredő Tribuna és Românul munkatársait.
A Vadászkürt már csak irodalmi emlék. Szálló jellege rég megszűnt. Évtizedekkel ezelőtt volt még egy kísérlet egykori rendeltetésének és fényének helyreállítására.
Kudarcba fulladt.
Manapság a hajdani vendéglő hangzatos nevű szőnyegbolt.
Puskel Péter
Hozzászólások