Állandósul a fogyás

Érdekes, de legfőként elgondolkodtató, összehasonlító adatokkal rukkolt elő a Statisztikai Hivatal Arad Megyei Fiókja, amelyeket a hét elején a prefektúra vezetőtanácsában is bemutattak. 

Bármilyen oldalról is vizsgáljuk a számadatokat, a lakosság fogyása, a születések, házasságok számának csökkenése egyelőre megállíthatatlannak látszik, társadalmi elöregedéshez vezet. A közel százoldalas dokumentumban nagyon kevés a biztató, pozitív jel, néhánnyal azonban találkoztunk benne, ám ezek az általános tendenciát még módosítani sem képesek.

Lássunk néhány konkrétumot.

Az egész nyugati régióra és ezen belül Arad megyére is lebontva közlik az élve születések számát. Eszerint 1990-ben Arad megyében az élveszülések száma 5688 volt, tíz évvel később már csak 4643, 2010-ben pedig 4255. Érdekesen hullámzik az élveszülések száma a városi-falusi összehasonlításban. Amíg 1990-ben az élveszülések száma falun és városon nagyjából fele-fele arányú volt, 2000-ben városokban 2151 élveszülést regisztráltak, faluhelyeken pedig 2492-t, majd 2010-ben ismét fordult a helyzet, és falun már csak 1870 volt az élveszülések száma, míg városokban 2385. Mindhárom vizsgált évben több fiú született, mint leány Arad megyében. A statisztikai hivatal megjegyzi, hogy az elmúlt években a városokban nagyon enyhén, de emelkedett az élveszületések száma, a falvakban viszont 1990 óta folyamatosan csökken.

A természetes szaporulat Arad megyében a rendszerváltás óta negatív rekordokat dönt. 22 éve többen távoznak az élők sorából, mint ahányan születnek, s a prímet a városok viszik. 1990-ben a természetes szaporulat a megyében -1562 volt, 2000-ben -1919, 2010-ben „csak” -1878, vagyis ennyi személlyel haltak meg többen, mint ahányan születtek.

A negatív rekordok egyik oka a fertilitás folyamatos csökkenése. A statisztikai hivatal szerint a nők fertilitása 1990–2010 között 16.8 százalékponttal csökkent az országban. Arad megyében 1990-ben a 20–24 éves nők szülték még a legtöbb gyermeket, ezt követte a 25–29 és 30–34 év közötti korosztály, majd legvégül a 35–39 évesek kategóriája. Mára a helyzet megfordult, mert vélhetően karrier okokból a legtöbb gyermeket a 25–29 évesek vállalják, őket követik a 20–24 évesek, a 30–34 évesek és a 35–39 évesek, és mindez nagyjából megfelel az országos tendenciának.

Ha lebontjuk a számokat városi és falusi környezetre, akkor kiderül, hogy faluhelyen a nők még mindig konzervatívabbak, hisz ott, Arad megyében a 20–24 évesek fertilitása a legmagasabb, őket követik a 25–29 évesek, a 30–34 évesek és a 15–19 évesek. A városokban viszont a női fertilitás „csúcsa” egyre idősebb korra tolódik, a nők mind később vállalnak gyermeket.

Ami pedig az elhalálozási rátát illeti, az adatok alapján a helyzet egyre szomorúbb, mert habár az elhalálozások száma 1990-ben és 2010-ben szinte megegyezett, ám a lakosság csökkenésével ez magasabb rátát jelent. Annak ellenére, hogy a várható élettartam mind országos, mind megyei adatok alapján állandóan növekszik. Arad megyében az elhalálozások száma, ezer lakosra vetítve 1990-ben 14 volt, 2000-ben szintén 14 és 2010-ben 13, a megye adatai meghaladják úgy az országos, mint a régiós szintet.

Ha már az átlagéletkort említettük, jelenleg ez a megyében 72,83 év (nőknél 76,41, férfiaknál 69,3). A városi átlag 73,1 (nőknél 76,53, férfiaknál 69,59), vidéken az átlag pedig 72,53 év (nőknél 76,36, férfiaknál 68,94), vagyis a legrövidebb életkorra a vidéken élő férfiak számíthatnak. Arad megyében az átlagéletkor alacsonyabb az országosnál. A betegség okozta elhalálozásokban messze vezetnek az érrendszeri betegségek és a daganatos betegségek.

Egyre kevesebben kötnek házasságot. 1990-ben még 4177 pár mondta ki a boldogító igent, 2000-ben 2923, 2009-ben 2769, 2010-ben 2604. A házassági kedv városon nagyobb most (az esküvők kb. 64 százaléka), mint vidéken, 2010-ben például a 2604 esküvőből 928 volt csak vidéken. A házasság kora is egyre kitolódik, hisz amíg ez 1990-ben a férfiaknál 25 év volt, a nőknél pedig 22, most a férfiaknál 29, a nőknél pedig 26 év.

Ami a válásokat illeti, ebben legalább Arad az országos átlag alatt marad, 1990-ben 990 pár vált el, 2000-ben 864, 2009-ben 657, 2010-ben 604. Az elvált párok 51,9 százaléka gyermektelen.