Aradi az év polgármestere

Ma kora délutáni sajtótájékoztatóján Gheorghe Falcă aradi polgármester egy kis, absztrakt szoborszerűséggel jelent meg – mint kiderült, ez egy szimbólum, illetve díj, és a Románia legjobb polgármestere címmel jár. A címet pedig a múlt hét végén nyújtották át Brassóban. Az Administraţia publică română (Román közigazgatás) c. folyóirat évről évre kijelöli az ország legeredményesebbjeinek talált polgármestereit, s a cím odaítélésében az egyik fő szempont az európai alapok lehívásának mértéke (mint már megírtuk, kb. két hete Arad ebben a tekintetben országos első lett az egy főre eső alapok nagyságát tekintve), másrészt Arad a maga kategóriájában a legstabilabb pénzügyi helyzetű városnak bizonyult az országban az elmúlt három esztendőben. „Ezt a díjat, mondta a polgármester, mindenekelőtt a város lakóinak ajánlom, bízva a közigazgatásban dolgozókban, a városért tevékenykedő politikusokban”.

A sajtótájékoztató második témája azonban azt igazolta, hogy nem minden politikusra vonatkoztatott a polgármester. Nemrég, talán emlékezhetnek rá, az aradi vár város általi átvételével kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy gondok vannak: a Honvédelmi Minisztérium olyan igényekkel jelentkezett a gáji kaszárnyával kapcsolatban (oda költözne a várból a román–magyar békefenntartó zászlóalj román része), amelyek az eredeti megállapodásban nem voltak benne, az átalakítás tehát jóval többe (kb. 7 millió euró helyett mintegy 17 millióba) kerülne, amit a város nem tudna vállalni. Most az ügyben egy minisztériumi nyilatkozat látott napvilágot, amiben arról van szó, hogy az aradi tanács nem teljesített bizonyos, a megállapodásban szereplő kitételeket, ezért stagnál a dolog.

A polgármester – a nyilatkozatot sugalló USL-s politikusokra utalva – azt mondta: a minisztérium nem ismeri a megállapodásokat, a vár átvételét előíró kormányhatározatot (amely a Monitorul Oficial 2010. november 10-i számában jelent meg), abban ugyanis a kaszárnyaépület rehabilitálásáról, és nem új épületek felhúzásáról van szó, mint amilyeneket újabban kérnek a várból való kiköltözés fejében. Arad városa – a polgármester szerint – még akkor se léphetne az átvétel érdekében, ha történetesen lenne elég pénze az igényelt új épületek felhúzására a gáji kaszárnya területén, mert törvénytelenséget követne el. (A kormányhatározatok egyébként, mint például a törvények is, megváltoztathatók – tesszük mi hozzá.) Határozottan állította – és ezt dokumentumokkal, tanácsi határozatokkal, a város–minisztérium képviselői között folyó tárgyalásokról készült jegyzőkönyvekkel igazolta –, hogy a 2010. novemberi kormányhatározatot követően Arad már 2011. január 17-én megfelelő helyet utalt ki Mikelakán a minisztérium által kért 136 ANL-lakás felépítésére (a lakásépítés nem a város feladata), továbbá tíz hektár területet jelölt ki egy leendő lőtér céljaira. Felmutatta azokat a tanulmányokat is, amelyekben a városi alkalmazottak részletesen felmérték a gáji kaszárnyában a teendőket a rehabilitálás érdekében – ezek épülettesteket, emeleteket, konkrét helyiségeket érintenek, s a költségek mintegy 7 millió euróra rúgnak. A minisztérium azonban azt állítja, hogy az összeg csak annyival nőtt, amennyiben azóta az euró–lej árfolyama miatt változott.

Az aradi vár ügyében egyelőre patthelyzet alakult ki, amiben az a legfőbb rossz, hogy amíg a gáji kaszárnya rehabilitálása nem indul meg, nem lehet a vár polgári hasznosítására sem gondolni. Az Európai Unió 2014–2020-ra szóló tervei készülnek, a „történelmi helyek” fejezetből az aradi várra is lehetne, a polgármester szerint, mintegy harminc millió eurót igényelni. Ami persze kevés lenne a legalább 200 millió eurós végösszeghez képest, de el lehetne indulni belőle.