Aradi italos iparosok töltött káposztája

Mély sajnálatomra nem volt alkalmam megkóstolni az aradi italos iparosok töltött káposztáját, de nem lehetett akármilyen, ha a parajdi Nemzetközi Töltöttkáposzta Fesztiválon harmadik díjat nyert. A Hargita megyei, sóbányájáról rég híres község ugyanis jó másfél évtizede már szeptember végén megrendezett, Románia legelső gasztronómiai fesztiváljáról is nevezetes. 1994-ben a román–magyar megbékélés, barátkozás jegyében indult (jó ötlet volt finom ételekkel megpróbálni közelebb hozni a két nemzetet!), eleinte a magyarországi Pusztamérgesen és Parajdon felváltva rendezték, majd 1998-tól végleg Parajdra költözött.

Évente 30-40 romániai és magyarországi csapat buzgólkodik az üstök körül nagy ambícióval, aztán a mesterszakácsokból álló zsűri kimondja az ítéletet (a nyertesek nagy örömére), a közönség felfalja az ipari mennyiségben készült finomságokat, szórakozik a nagyon gazdag programokon (idén például a Bojtorján, Beatrice is ott volt), aztán hazamegy s alig várja a következő fesztivált...

De térjünk vissza az Aradi italos iparosok csapatához. Tagjai közül nem mindenki aradi, mert két kétegyházi román is van köztük (Bota István – vagy Ştefan – nejével, Erzsébettel), s nem is különösen italosok – de hát az arad-gáji magyarok kitűnő (persze a jó bort sem megvető) vidám társaságában van elég humor ahhoz, hogy „ütős” nevet találjanak ki egy versenycsapatnak. Nos, meséli Zámbori Attila – aki mellesleg kamionsofőr és három gyermek édesapja, az aradi majálisok bográcsos versenyének állandó résztvevője – a kétegyháziakkal öt-hat éve egy kiránduláson barátkoztak össze, s már negyedszer indultak „kisebbségi román–magyar” csapattal Parajdon. Tavaly megnyerték az Orange „legösszetartóbb csapat” díját, az igazi siker azonban idén következett be. Mindannyian nagyon büszkék rá, hiszen, a versenyzők között sok a kiemelkedő profi szakács, és dicsőség közülük kitűnni.

A háziasszonyok alighanem kíváncsiak, hogyan készül az aradi–kétegyházi, magyar alföldi receptű, öklömnyi nagyságú töltött káposzta. Látszatra egyszerű: savanyított káposzta, sertéshús, rizs, hagyma, paprika, só, bors. Az ám, de miből mennyi? Tény, hogy a félszáz literes saját rézüstben tíz kiló füstölt csülök is főtt, a háromszáz töltelék fölé csemege- és füstöltkolbász-karikák kerültek, s a tálalás is „dizájnos” volt ugyanúgy, mint a sátor díszítése. Merthogy sokféle szempontot értékel a zsűri, a legkisebb apróság is számít.

Az aradi–kétegyházi vegyes csapat a legfontosabbnak elkönyvelt „legízletesebb” kategóriában indult – merthogy díjazzák a legfiatalabb versenyzőt, a legkisebb tölteléket (amit már-már nagyítóval kell nézni), a legnagyobbat (az állítólag 50-60 centis), a legtöbb féle, legváltozatosabb produkciót (van mandulás, diós, tejes, mézes, tengerigyümölcsös, gombás stb. töltött káposzta is). A nyersanyagot mindenki maga viszi, a szállást, tűzifát a rendezők állják, a hozzávaló és a szállítás költsége nagyjából megtérül a kiárusított töltött káposztából. De az igazi nyereség a versenyzők (meg a közönség) számára a találkozás, a barátkozás, a közös nótázás, a „szuperbuli” (Zámbori Attila jelzője), amiből nem hiányozhat egy jó kis törkölypálinka és borocska sem...