Szombaton, a Vadászi kultúrotthonba érkezett ágyai műkedvelő társulat tagjai nem titkolt ámulattal figyeltek fel a kis méretű, de tetőtől talpig, kívül, belül felújított, új színpaddal felszerelt, padlócsempével burkolt épületre. Az udvar felöli részen lakodalmak számára verandával ellátott, a bográcsoknak fedett helyet, de még az ételek elkészítéséhez is korszerű helyiséget biztosító létesítményekre. Már az utcáról felkelti a figyelmet a kovácsoltvas kerítésen átlátszó parkosított, udvar, amelyiken az ápolt zöldövezet között, betonsétány vezet a korszerű női, illetve férfimosdó és illemhely felé. Az ágyaiak ámulata sarkallt az érdeklődésre a jelen volt Haász Tibor polgármesternél, a községbeli települések közintézményeinek az állaga felől.
Amint elmondta, a község 4 településének a kultúrotthonait új hullámban újítják fel. Simonyifalván és Vadászon befejezték, kopásálló padlócsempével burkolták a nagytermeket, illetve a bennük lévő helyiségeket, de saját központi fűtés is épült vagy rövidesen épülni fog. Sokat számít a nagytermeknek a burkolása, ahol régente, a mulatság szüneteiben vizet locsoltak a nyikorgó, korhadt padlóra a por megfékezése végett. A simonyifalvi kivételével, minden kultúrházban felújításra szorult a színpad. Jelenleg a község építőcsapata a bélzerindi kultúrház teljes felújításán dolgozik, amelyiknek a felavatását a húsvéti bálra tervezik. Amint befejezték, hozzáfognak a tőzmiskei kultúrotthonhoz, ahol a teljes felújítás mellett új színpadra is szükség van. Az ottani munkálatokkal párhuzamosan, a vadásziba is beszerelik a központi fűtést, aminek a berendezését megvásárolták. A kultúrotthonok mellett, felújították az iskolaépületeket is, legutóbb a vadászi, volt református iskola épületét, ahol ideiglenesen kaptak helyet azok az osztályok, amelyek kiszorultak a helybeli központi iskolaépületből. A romák intenzív szaporulata miatt ugyanis a 228 iskolás számára EU-projekt támogatásával, közvetlenül az Oktatási és Kutatási Minisztérium finanszírozása mellett a központi épülethez egy új, emeletes szárnyat emelnek. Az utóbb említett befektetés nem a községi büdzsét terheli, a többinek a jó része viszont igen, de pályázati pénzeket is felhasználtak. Eddig a község területén minden középületet kívül, belül felújítottak, központi fűtés működik bennük, mindnek új, közérdekű rendeltetést is megpróbáltak találni. Példának okáért, a simonyifalvi, egykori községházában a helybeli postahivatal mellett működik a hátrányos helyzetű gyermekek délutáni felkészítője, de van benne egy közösségi szoba is, ahol falunapok alkalmával szállás-lehetőséget is biztosíthatnak egyes vendégek számára.
A futó projektek egyikének a támogatásával még ebben az évben egy-egy utcaszakaszt szeretnének leaszfaltozni Tőzmiskén, Simonyifalván és Vadászon.
Mindezek mellett, a legbiztosabb pénzforrásnak a községi aranytartalék, az 1800 hektár legelő számít. Erre pályázatot is nyertek a védett madarak tojóhelyeinek a megóvására. Ezen felül, a községnek utalják át az EU és állami támogatásból összeálló szubvenciót, miközben az állattartók ingyen legeltethetnek, de csakis a számukra kijelölt helyeken. A községi vagyont, a legelőt tehát semmiképp nem engedik bizonyos szebeni juhászok vagy más érdekcsoportosulások kezére juttatni annak ellenére, hogy e tendenciára nagy a kísértés. Mert a használati szerződés révén bizonyos jogokat szerezhetnek ugyan hozzá, amelyeket kiváló jogászok közreműködésével megpróbálhatnak másfajta joggá is alakítani, efölött azonban az önkormányzat éberen őrködik. Használati jogot kaphatnak, bárminemű tulajdonjogot azonban soha. Ennek a biztosítása az egyik legfontosabb feladat. E legelők az ősök tulajdonát képezték, tehát az utódoknak kötelesség megőrizniük. A közlegelők hasznát a települések középületeinek a felújítására, mindenképp közjó érdekében használják fel, hogy minden polgár érezhesse a közösségépítő hatását – ismertette a községbeli „aranytartalékkal” kapcsolatos tudnivalókat Haász Tibor polgármester.
Hozzászólások