1880 – Deutsch Bernát és Spitzer Ignác adományaiból 1861-ben létrehozott kórházat pár év alatt korszerűen felszerelt egészségügyi intézménnyé fejlesztették.
1882 – Már a második tűzvész pusztított a Neumanok gyártelepén (a korábbi 1867-ben). Két év alatt helyrehozták a károkat és újabb beruházással külföldön is ismertté tették a gyár termékeit.
1884 – Ferenc József császár és király népes kíséretével látogatást tett az Impérium egyik legjelentősebb élelmiszeripari gyártelepen és elégedettsége jeléül a „végvári” nemesi előnévvel ruházta fel a családot.
1892 – A „kis” Neuman-palota után (1880) 1892-ben a gyáriparos család felépíttette ugyancsak Arad főutcáján a „nagy” Neuman-palotát, a város egyik legimpozánsabb bérházát. A következő időszakban a palotát új épületszárnnyal bővítették.
Ugyanebben az évben az iparmágnás család kezdeményezésére és pénzéből Gájban iskola és óvoda épült a városkerület gyermekeinek.
1895 – A Neuman testvérek 20 ezer korona alaptőkével alapítványt hoztak létre a szűkös anyagi körülmények között élő tanulók iskoláztatására.
Neuman Dánielné Fürst Mária és az izraelita jótékony nőegylet megnyitja az akkori Zrinyi (ma Goldiș) utcában a város első ingyen konyháját, amely hosszú évekig biztosította mintegy 200 rászoruló déli étkezését.
1900 – A nőegylet karitatív célzattal Budapesten megjelentette a Szellemi népkonyha című albumot, amelyben a kor számos hazai és külföldi neves írója (Jókai, Mikszáth, Mark Twain Emil Zola stb.) közölte az erre az alkalomra szánt írásait. Erzsébet román királyné írói álnevén (Carmen Sylva) publikált a kiadványban. A kiadványból származó bevételt az étkezde fejlesztésére fordították.
1901 – Institoris Kálmán főjegyzőt Arad polgármesterévé választották.
1903– Egy kis csoport kivált a neológ rítusú közösségből, és megalakította az autonóm ortodox rítusú hitközséget. Szófer Jehuda, majd hosszú ideig Schreiber Joachim a megválasztott rabbi. Hozzálátnak egy ortodox zsinagóga építéséhez, de a háború kitörése miatt a munkálatokat csak békeidőben fejezték be.
1909 – Neuman Károly létrehozza Hungária pamutgyár néven az ITA textilgyár elődjét. A családot a király bárói rangra emeli. A család jelentős összeggel járul hozzá a gyermekkórház építéséhez, bővítéséhez.
1910 – Az első világháborút megelőző utolsó népszámlálás adatai szerint Arad városában a zsidók száma meghaladta a 6200-at. A megye területén mintegy 4500 zsidó lakos élt. Jelentős mértékben járultak hozzá az ipar és a kereskedelem fejlődéséhez. A tisztviselők és főként a felső képzettségű értelmiségiek sorában igen jelentős a számarányuk.
1913 – Dr. Somogyi Gyula, a felső kereskedelmi iskola igazgatójának szerkesztésben napvilágot látott Arad vármegye és Arad sz. kir. városMonographiája. A vármegye községeinek leírása teljes egészében Somogyi munkája.
1914–1918 – Az első világháború harctéri áldozatai között mintegy félszáz az aradi zsidó katona.
1918 – Az impériumváltás előtt Arad utolsó polgármestere Sárkány Ferenc.
Hozzászólások