Az oktatási minisztérium nem szándékszik visszakozni az előkészítő osztályok ügyében. Remus Pricopie tanügyminiszter egy sajtónak adott interjújában hangsúlyozta: az általa vezetett tárca nem készül a jelenlegi oktatási törvény módosítására, az oktatási ciklusok tehát maradnak a törvényszabta keretek között.
Pricopie szerint az előkészítő osztály tanterve idén február derekára készül el, miután az érintett tanítók bevonásával országos szinten kielemzik az első félév eredményeit.
A dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum előkészítő osztályában Lengyel Izabella tanítónő egyértelműen pozitívan nyilatkozik az első félév tapasztalatairól.
– Pedagógusként, szülőként mindig is pártoltam az előkészítő osztály bevezetését. Az első félév után pedig csak megerősödött bennem az érzés, hogy erre az osztályra szükség van. Az óvónők természetesen legjobb tudásuk szerint és nagyon gondosan készítik fel a gyermekeket az iskolára, de a tanítónak nagyon jó az, ha pontosan tudja, látja, milyen tudásszintről indulhat majd az első osztályban, ha ennek alakításához ő maga is hozzájárulhat – mondja Lengyel Izabella tanítónő.
A kisgyermekek iskolába való szoktatása természetesen nem ment egyszerűen, de a tanítónő szerint az apróságok rendkívül pozitívan álltak a tanuláshoz: – Bár én soha nem használom azt a kifejezést, hogy most ezt vagy azt tanulunk, hanem minden tevékenységet játékos formában vezetek fel, a gyermekek otthon mégis úgy számolnak be, hogy ma megtanultuk ezt vagy azt az iskolában. És nagyon büszkék erre.
Az előkészítő osztály viszont elég nagy kihívás a pedagógus számára is. Elsősorban a nagy szabadság veszélye kísért. Ugyanis nincs tankönyv, nincs napra szóló terv, mindent a tanító kell kialakítson. – Azt gondolom, e téren sokat számít a tapasztalat. Ha az embernek már átment egy-két első osztály a kezén, akkor jobban fel tudja mérni azt, hogy mire koncentráljon az előkészítősöknél. Kezdő tanítók könnyebben eshetnek a túlzás csapdájába, azzal, hogy már most írni, betűzni tanítják a gyermekeket. Az előkészítő osztályban elég elérni azt, hogy a kisdiák megtanuljon tájékozódni, ismerje a színeket, formákat, irányokat, a környezetében fellelhető természeti elemeket, a számok fogalmát. De nem szükséges, hogy írni is tudja azokat. Érdemes ezt az időszakot a szókincs és a szövegértés fejlesztésére fordítani. Jó, ha mesét hall a gyermek és a hallottakat megpróbálja felidézni, akár szóban, akár rajzban. Számomra a legnagyszerűbb élmény, hogy elég sok idő jut a népi játékokra, dalokra, mozgásra, mondókákra. Ezek által rengeteget fejlődik a gyermek – véli Lengyel Izabella.
A tanítónő természetesen belátja, hogy bármennyire is vonzó, színes, érdekes az iskola, a hat év körüli gyermekek néha nagyon kimerülnek a mindennapi kötelező „tanóráktól”. – Egy-egy tanóra önmagában nem fárasztó, mert a tulajdonképpeni oktatói tevékenység nem haladja meg a 10-15 percet. Ezt követően mindig kötetlenebbé válik a foglalkozás. Ellenben a rendszeres iskolába járás valóban kimeríti a kisdiákokat. Az első félévben nagyon kapóra jött az őszi szünidő. Most kicsit aggódom, hogyan boldogulunk egyhuzamban tavaszig. De úgy gondolom, ez a tanító feladata, hogy alkalmazkodni tudjon az osztályhoz. Amikor látom, hogy hét vége felé már nagyon kimerültek, vagy egy borús napon szinte elbóbiskolnak a padban, akkor hagyok minden aznapi tervet és játszunk, dalolunk, rajzolunk, szóval megpróbálunk lazítani. A tanító rugalmassága, azt hiszem, kulcskérdés az előkészítő osztálynál várható sikerben. Számomra azonban a legmegnyugtatóbb visszajelzés, ami alapján száz százalékban pozitívan merek nyilatkozni az előkészítő osztályról, az volt, hogy ma (a második félév első napján) a gyermekek ragyogva ültek be a padba és lelkesen mondogatták, hogy mennyire várták már az iskolakezdést. Biztos vagyok benne, hogy országos viszonylatban még lesznek csiszolgatnivalók az előkészítő osztály kapcsán, de alapjában véve ez egy jónak bizonyuló változás a hazai oktatásban – véli a tanítónő.
Hozzászólások