Benzinbojkott után is magas ár és nagyfokú elégedetlenség

Az utolsó csepp a pohárban, vagy inkább a benzintartályban – mondhatnánk arra, hogy január elsejétől a romániai üzemanyagárak átlépték az ötlejes pszichikai küszöböt, és csak egy-egy kisebb, kétes hírű üzemanyagtöltő-állomásnál lehet tankolni literenként ennél kevesebbért. 

A határ mentén élő magyarországi gépkocsi-tulajdonosoknak tehát már nemigen éri meg benzinturistaként Romániába jönni. Sőt a hazai autósok vették célba az olcsóbb országokat, a Tisza mentén élők például tömegesen járnak át Ukrajnába tankolni, ahol literenként 2 lejjel olcsóbban jutnak hozzá a benzinhez. A jóslatok szerint tovább fog emelkedni a romániai ár, ami már most is általános elégedetlenséget váltott ki, sőt benzinbojkottot idézett elő. Azt próbáltuk kideríteni, hogy milyen eredménnyel, és hogy mi vezetett ehhez.

Az Európai Unió országai között olcsónak, a kelet-közép-európai tagállamok sorában egyenesen a legolcsóbbnak számít Románia az átlagosan 1 euró és 20 centes literenkénti üzemanyagárral. Csakhogy az 1300 lejes, vagyis 300 eurós nettó átlagbérhez képest ez magas. „Amilyen fizetéseink vannak, túlzás ez az ár! – mondta az egyik benzinkútnál egy fiatalember. – Valamit tenni kellene! Reméljük, innen csak csökkenni fog, nemhogy nőni.”

A kedélyeket az is borzolja, hogy az üzemanyagár emelkedése láncreakciót indít el, vagyis a közüzemi díjszabások, a szolgáltatások és az élelmiszeripar terén is drágulást von maga után. Az embereket az érte valóságos sokként, hogy két év alatt 72 százalékkal emelkedett a benzin, és 52 százalékkal a gázolaj ára. 2009 január elsején még 2 lej és 87 bani volt egy liter 95-ös benzin, idén januárban már majdnem a dupláját kell fizetni érte.

A közfelháborodás több városban is tiltakozásokat szült, de jobb híján az autósok csak akadályozni tudták a kutak munkáját, éspedig úgy, hogy főleg a fiatalabb nemzedékhez tartozó baráti társaságok tagjai elfoglaltak minden pumpát, csepegtették a tartályba az üzemanyagot, hosszasan törölgették a szélvédőket, majd aprópénzzel fizettek a pénztárnál, és ezt többször megismételték. Egy internetes hírlevél pedig arra szólította fel a gépkocsivezetőket, hogy január 17. és 19. között lehetőleg ne tankoljanak. Voltak is olyanok, akik tüntetőleg nem vásároltak üzemanyagot ez idő alatt. „Vagy négy napja nem tankoltam, de azelőtt tartalékoltam üzemanyagot” – mondta ugyanannál a kútnál egy másik férfi.

A bojkott főként a piac nagy részét uraló Petrom kőolajipari vállalat és főrészvényese, az OMV kútjai ellen irányult. Sőt újabban egy másik, az interneten terjedő hírlevél arra szólít fel mindenkit, hogy január 20-tól két héten keresztül ne vásároljon ezeknél a töltőállomásoknál. Érdeklődtem aradi Petrom-kutaknál, hogy a benzinbojkott idején érezhetően visszaesett-e a vásárlók száma, de nem voltak hajlandók szóba állni a sajtóval. Egy másik benzinkút vezetője viszont elmondta, hogy nem tapasztaltak nagy különbséget az átlagos napok forgalmához képest. A személy- és teherszállítók, árufeltöltők és taxisok többsége kénytelen volt benzint vagy gázolajat vásárolni. „Nem volt nagy változás, a forgalom olyan, mint minden év elején – nyilatkozta. – Valóban, nagyon sokszor beszédtéma az áremelés, de nem voltak dühös, ideges vásárlóink.” Hozzátette, hogy a vállalkozását is hátrányosan érinti az üzemanyag drágítása. „A vásárlók az árat nézik, és ha az túl magas, kevesebbet tankolnak” – sommázta.

Titkon sokan a bérautósok összefogásában reménykedtek, hogy egy esetleges taxisblokád jobb belátásra bírja a kőolajipari vállalatokat, de végül a taxisok a tüntetés helyett az áremelést választották. „Körülbelül 15-20 százalékkal emelkednek a fuvardíjak” – mondta egy aradi sofőr, aki szerint azért is nehéz a helyzet, mert a növekvő költségek mellett a járművek lízingjét is fizetni kell, ami euróban van megállapítva, és a valutaárfolyam is emelkedik a benzin árával együtt. „Nincs lehetőség a túlélésre, pláne, hogy ünnepek után mindig kevesebb az utas is” – jelentette ki. „Gondoltam rá, hogy bezárom a boltot, mert már nem megy, olyan drága az üzemanyag, meg sok és magas a különböző adó és illeték” – mondta elkeseredve egy másik taxis.

Ha utánanézünk, hogy milyen adókat és illetékeket rejt az üzemanyag ára, kiderül, hogy négy-ötféle taksát vetnek ki rá, és például a benzin 1200 eurós tonnánkénti árának az egynegyede jut a termelőhöz, a többit az állam zsebeli be adók és illetékek címén. Képmutatás tehát a román kormány szándéka, hogy az adóhivatallal vizsgáltassa ki az üzemanyag-előállítók és -forgalmazók indokolatlan áremeléseit, vagy hogy a magyarországihoz hasonló Robin Hood-adót vessen ki a benzinkutakra. Ráadásul az utóbbit végül szintén a vásárlóval fizettetnék meg.