A július 12–14. közötti három napot – azaz a csütörtököt, pénteket és szombatot – Aurel Vlaicu aradi repülése századik évfordulójának szenteli a város – döntött egyhangúan ma délutáni rövid ülésén az Arad Municípiumi Tanács.
Előbb azonban még Gheorghe Falcă polgármester ismertette a tanács szakbizottságainak összetételét és elnökeit. A négy szakbizottság mindenike 7-7 tagú – több tehát a szakbizottsági tag, mint a városi tanács tagjainak száma –, ami úgy lehetséges, hogy némelyik tanácsos két szakbizottságban is szerepel. Bognár Levente alpolgármester, például, a költségvetési-pénzügyi, valamint a kulturális, szociális, oktatási, Cziszter Kálmán, az urbanisztikai szakbizottság elnökévé választott tanácsos a közterület-gazdálkodási szakbizottságnak is tagja.
***
De szóljunk a mai tanácsülés „főszereplőjéről”, Aurel Vlaicu román mérnökről, feltalálóról, a repülés egyik úttörőjéről, aki éppen száz esztendeje, 1912. júliusában tartott nagy sikerű bemutatót Aradon.
Régiónkban született, a mai Hunyad megyei Bencencen – ma a falu a nevét viseli – 1882. november 19-én, Szászváros közelében. A szászvárosi református kollégiumban tanult, amely az impériumváltást követően, 1919 után híres diákjának nevét vette fel. Éppen 110 esztendeje érettségizett Nagyszebenben, majd mérnöki tanulmányait a budapesti Műegyetemen és a müncheni Ludwig Maximilian Egyetemen végezte. 1907-ben szerzett oklevele birtokában Rüsselsheimban dolgozott az Opel-művekben, majd visszatért szülőfalujába és 1909-ben vitorlázó repülőgépet épített, amellyel több repülést hajtott végre. 1909 őszén Bukarestbe költözött és elkezdte első repülőgépének, a Vlaicu I-nek az építését. Az első repüléseket ezzel a géppel 1910 júniusában végezte. 1911-ben megépítette a Vlaicu II-t, amellyel 1912 júniusában öt érmet nyert az ausztriai Aspernben rendezett repülőtalálkozón. Emlékezetes esemény volt (később játékfilmet is készítettek róla): 7 ország 42 pilótája – több osztrák, magyar, német, francia, egy-egy orosz, belga, perzsiai – versengett több kategóriában: Vlaicu első lett a repülőről történő célbadobásban, és további helyezéseivel a második lett az akkoriban legjobban tartott francia Roland Garros után. (Persze, hogy ismerős a név: a nagyhírű franciaországi teniszversenyről!)
Az akkor már Európa-hírű román pilóta, repülőgép-konstruktőr 1913 szeptemberében halt meg Câmpina közelében, amikor a Vlaicu II-vel – amit Aradon is bemutatott – megpróbálta átrepülni a Kárpátokat. Egyesek szerint szívinfarktust kapott, mások motorhibára gyanakodnak. Halálakor a kétüléses Vlaicu III félig kész állapotban volt, ezt barátai fejezték be és 1914-ben több kísérleti repülést hajtottak végre vele. Amikor 1916-ban az első világháború során a német hadsereg elfoglalta Bukarestet, a Vlaicu III-at Németországba vitték. A gépet utoljára 1940-ben látták Berlinben egy repülőgép-kiállításon.
Centenáriumi program
100 éve repült Aurel Vlaicu Aradon
A július 12–14 között megtartott jubileumi rendezvények programja:
Július 12., csütörtök:
17 óra: Koszorúzás az Alsótemetőben (Pomenirea)
18 óra: Az Aradi Nemzetközi Repülőtér bemutatása
Július 13., péntek:
11 óra: Vlaicu és Arad – kiállítás-megnyitó és szimpózium, Horia Truţă Aurel Vlaicuról szóló könyvének bemutatója a Víztoronyban
18 óra: Megemlékezés Aurel Vlaicuról – színhely az Aradi Aurel Vlaicu Általános Iskola
19 óra: A Vlaicu II makettjének bemutatása a Városháza előtt
Július 14., szombat:
11 óra: Emléktábla leleplezése a Városháza palotáján (Aurel Vlaicu aradi repülése, 1912–2012)
19 óra: Repülőbemutató az Aradi Nemzetközi Reptéren
Hozzászólások