Cseke Attila Szászvároson

Ismét Hunyad megyében járt pénteken CSEKE ATTILA ügyvívó fejlesztési és egészségügyi miniszter. Szászvároson a fejlesztési tárca finanszírozta bölcsődét avatta fel, majd Széll Lőrincz prefektus, Laurențiu Nistor megyei tanácselnök és Ovidiu Bălan polgármester társaságában meglátogatta a tavaly szépen felújított várat. Helyi történész és a magyarság képviselői mutatták be a vár történetét, a polgármester pedig a felújítást ismertette. Közben a helyi magyarság is sokat mesélt a dél-erdélyi szórványmagyarság gazdag történelméről.A miniszter nemcsak a várat, hanem a benne lévő szász evangélikus- és a magyar református templomot is meglátogatta. Ez alkalommal beszélgettünk el vele.

– Ha jól tudom, ez a harmadik bölcsőde, ami a fejlesztési minisztérium finanszírozásából épült meg Hunyad megyében.

– A negyedik, a dévai, őraljaboldogfalvit és szászvárosit jómagam avattam fel, a piskiit pedig Bolojan kormányfő néhány héttel ezelőtt.

– A fejlesztési minisztérium teljesített a legjobban az összes közül az EU-s pénzalapok lehívását illetően. 

– Igen, jelenleg 84%-os lehívásnál tart, 2024 decemberében, amikor az RMDSZ átvette a tárca vezetését 15 % volt az arány. Másfél év alatt jelentősen feltornáztuk, augusztus végéig 93–95%-os szintet tervezünk elérni. Nekünk van a legtöbb szerződésünk, több mint 5300 érvényes szerződés különböző területeken és kidolgoztunk egy hatékony mechanizmust, amellyel gyorsan kifizetjük az önkormányzatok által benyújtott számlákat, természetesen a minőségi vizsgálatok elvégzése után.

– A folyamatban lévő politikai válság mennyiben befolyásolja a minisztérium – és általában az ország – működését? Sokan rebesgetik, hogy rengeteg pénz úszhat el a helyreállítási alapból (PNRR) emiatt.

– Az, hogy a kormány ügyvivő, jelentősen megnehezíti a munkát, sokkal bonyolultabb eljárások szükségesek. Például a héten a parlamentbe kellett beterjesszek egy olyan törvényt, melyet rendes kormány esetén sürgősségi rendelettel át lehetett volna vinni a beruházások gyorsabb átvitele érdekében. Egyáltalán nem szerencsés helyzet, amibe kerültünk, de ez nem az RMDSZ hibája, nem mi robbantottuk ki a válságot.

– Most a PNL-re lőnek nehéztüzérséggel, de az USR és az RMDSZ is kapott néhány lövést, mert nem hajlandó megszavazni és részt venni a Veștea-kormányban.

– Nekünk az elvek fontosak, mert az erdélyi magyarságnak elvei vannak és a közösségekben bizonyos elvárásai. Azt hiszem, hogy minden magyar érti a mindennapi éltből, hogy néha szükséges kompromisszumokat tenni, akár a családban, akár a munkahelyen, akár a közösségben, ez így van a közéletben is. A magyarok viszont jól tudják, hogy mindennek van egy határa, amelyen túl már nem szabad kompromisszumot kötni. Számukra az egyik fontos etikai határ, hogy a közösség dolgaiba és a közösségi képviseletbe mások ne szóljanak bele. Ez velünk szemben nem, de másokkal szemben bizony érvényesült. Kívülről szóltak bele saját belügyeikbe. Az RMDSZ döntése egyfelől ezt vette figyelembe, másfelől pedig azt, hogy tiszta, átlátható, értékelhető többség szükséges a parlamentbe, nem támogathatjuk a háttéralkukat és rejtett szavazatokat a kormányzás biztosításához. Annak sosem lesz jó vége, az RMDSZ nem tud belemenni ilyen típusú politikai konstrukciókba. A demokrácia szervezeteken és pártokon keresztül valósul meg szerte a világban, s nem személyeken keresztül. A pártokkal kell tárgyalni, s nem kiemelni egy személyt a pártból annak tudta nélkül. 

– Ezzel a kritikusok orrára koppintottak, akik azt rótták fel az RMDSZ-nek, hogy bárkivel, bármikor hajlandó kormányra lépni.

– Az RMDSZ számára elsődleges szempont az erdélyi magyarság érdekeinek képviselete, hogy a magyar közösség nemzeti jogai biztosítva legyenek, és a közösségek fejlődjenek. A kormányzás egyik célja valóban az, hogy megakadályozzunk olyan döntéseket, melyek nélkülünk megszületnének és hátrányosan érintenék a magyarságot. De ez korántsem jelenti azt, hogy kormányzás bármi áron, hiszen a kormányzáshoz bizonyos feltételek kell, hogy teljesüljenek. Az egyik ilyen feltétel az, hogy az elveinket nem adjuk fel, és akkor, amikor elérkeztünk az úgynevezett választóvonalhoz, az elveket nem szabad áthágni, ezt már sokszor bebizonyítottuk az elmúlt 36 év alatt.

– Miniszter úr, köszönöm szépen a beszélgetést.

– Szívesen, máskor is!