Egy lépéssel közelebb

Nem véletlenül előzte meg feszült várakozás a Majláthfalván, csütörtökre meghirdetett egyeztető vitafórumot. Az előkészületek már reggeltől elkezdődtek, amikor Halál Endre kultúrigazgató elkezdte a fűtést, a nagyterem elrendezését.

Az emberek, köztük a helybeli tanácsosok, a megyei tanácsos, a Pro Majlát Egyesület vezetősége, a pedagógusok, a vingai polgármester és alpolgármester mellett közel százan kívántak részt venni fórum munkálataiban.

Számonkérés

Amelyek rövid, üdvözlést követően Sipos György megyei tanácsosnak a polgármesterhez, Stoicu Lucianhoz intézett kérdéseivel kezdődtek. Kiemelte a koalíciós partnerek, az RMDSZ és a PD-L között lévő szinte felhőtlen partneri kapcsolatokat, amelyek viszont egyáltalán nem működnek a vingai önkormányzatban, főként a polgármesterrel. Miután elismeréssel szólt az iskolaépület felújításának az előmeneteléről, pontokba szedve sorolta fel a majláthfalviak sérelmeit, aggodalmait. Amelyek az iskola önállóságának az elveszítése, a több mint egy éve befejezett, további 100 ezer lejjel megtámogatott sportcsarnok üzemképtelensége, a majláthfalvi tanácsosoknak az önkormányzatban történő marginalizálása, a bekötő, illetve a belső utak rossz állapota köré csoportosulnak. Ugyanakkor a közvilágítás terheinek a lakosságra való átruházást kimondó községi tanácsi határozatnak a temesvári táblabíróságon történt érvénytelenítésével kapcsolatban is magyarázatot kért.

Amivel Stoicu Lucian készségesen szolgált, felsorolta a településen az utóbbi években történt megvalósításokat, az iskola és óvoda épületének a felújítását, a sportcsarnok és a ravatalozó megépülését, az útviszonyoknak a javulását, a vízhálózat építését. Természetesen, még sok a tennivaló, de hát azért van a községi adminisztráció, hogy intézkedjen. Az iskola önállóságának a megmaradása nem a polgármester, hanem a községi tanács döntésén múlik. Jelenleg a község 42 elindított vagy jóváhagyásra váró projekttel rendelkezik, csakhogy az utóbbi évben egyiknek a finanszírozását sem hagyták jóvá. Ami nem jelenti, hogy feladták volna, csak türelemre van szükség. Ami a sportcsarnokot illeti, azt a kivitelező hanyagsága miatt nem üzemképes állapotban adták át, noha még két évig tart a jótállási idő. Maga tavaly megpróbálta a villanyt beköttetni, csakhogy a temesvári villanyszerelőkkel a helyszínre érkezve, nem tudtak az épületbe jutni, mivel az iskolaigazgatót nem találták. A pénztelenség egyik oka, hogy a lakosság a helyi adóknak és illetékeknek a felét sem fizette be.

Kaslik András kérdésére, hogy a majláthfalviak által a másik két településhez viszonyítva sokkal nagyobb arányban befizetett adók valamilyen formában visszajutnak-e a településre, a polgármester elmondta: a község évi adóalapja hozzávetőleg 1,7 millió lej, amiből a 2008-2009. pénzügyi évben 1 millió nem gyűlt be. Ebből mintegy 800 ezer lej a vállalkozók lelkét nyomja.

Szőke Julianna nyugdíjas a 351 lej nyugdíja, illetve a tőle elvárt 500 lej évi adó miatt panaszkodott.

Kordován Etelka szerint, amikor az adókat fizetik, az elmúlt évi nyugtákat is magukkal kell vinni, nehogy a nyilvántartási rendszer hibája miatt több adót igényeljenek tőle.

A polgármester elismerte, hogy a rendszerben vannak némi rendellenességek, de leváltották a régi informatikust, tehát dolgoznak a hibák kijavításán. Szőke Juliannának bizonyára régi hátralékai is vannak, de mindezt csak a hivatalban lehet tisztázni.

Bottyán Márta kijelentette: nem ért egyet a közvilágításnak a lakosság által történő kifizetésével, miközben sárban járnak, a házuk előtt nincs betonjárda.

A polgármester kijelentette: a betonjárdák építése önkéntes munkával történik. Aki hajlandó a munkát elvégezni a háza előtt, biztosítják számára a cementet és a sódert. Ha a közvilágítás jelenlegi rendszerével a lakosságnak több mint a fele nem ért egyet, kérvényezzék, hogy módosíthassák. Többször hangsúlyozta: a közügyek intézése nem politikai szemlélet szerint történik, ő majlaáthfalviaktól soha nem kért szavazatokat, noha az ő életminőségüknek a javítását is a szívén hordozza.

Nyári Etelka az utcájuknak a járhatatlan voltára panaszkodott. Ott a vízvezetékek lefektetése alkalmával történt ásatások miatt akkora a sár, hogy a szemétszállító autó sem tud bejárni.

Mureşan Veronika a Kisutcában uralkodó nagy sár miatt kelt ki. Maga szívbeteg, bármikor szüksége lehet a mentőre, amelyik viszont képtelen az utcába bemenni. Az elmúlt hónapban elmaradt fűtés-pótlékot is számon kérte.

Ígéretek

A polgármestere a szegényes költségvetés ellenére is ígéretet tett az utcák gyatra állapotának a javítására. A Sipos György által tudakolt idei tervek ismertetésekor Majláthfalván megépül a templom és a temető közötti, 600 méter hosszú aszfaltos út, valamint az iskolával szemközt lévő park és játszótér. Mindezek részét képezik a község által megpályázott 2,5 millió euró összértékű fejlesztési projektnek, aminek a finanszírozásában bizakodnak. Ugyanakkor, a Vinga és Székesút közötti út korszerűsítésére benyújtott projekt is magában foglalja a majláthfalvi bekötő útnak a felújítását. Teszik ezt annak ellenére, hogy még 80 ezer lej hátralékot ki kell fizetniük, amelyiknek egy része a helybeli ravatalozó költségeit teszik ki.

Amire a közelben lévő ft. Miklós Csaba plébános odaszólt: a kápolna költségeit teljesen kifizették a megyei tanácstól kapott 20, illetve a plébánia bankszámlájáról kiegészített további 15 ezer lejből.

Oktatási gondok

Bányai Eliza igazgató az iskola sorsa miatti aggodalmának adott hangot. Az mindig önálló volt, a rendkívüli helyzetére való tekintettel annak is kellene maradnia, mivel a környéken nincs magyar nyelvű oktatás. Ami a sportcsarnokot illeti, azon a napon, amikor a polgármester szerint a helyszínen jártak a villanyszerelők, a pedagógusok előre betervezett egészségügyi vizsgálaton, Vingán tartózkodtak. A villanyszerelők érkezéséről nem tudtak. Az iskola sorsát viszont meg kell vitatni.

A polgármester a kérdés elemzését a vingai iskolaközpont igazgatójára, illetve az őt segítő vezetőtanácsra hárította. Neki ugyanis szívügye, hogy a majláthfalvi gyerekek az anyanyelvükön, itthon tanuljanak, éppen ezért támogatja a Pro Majlát Egyesületnek azon törekvését is, hogy az innen kényszerűségből máshol tanuló 15 gyermeket hazahozzák, itthon biztosítsák számukra a tanulási feltételeket. Ennél tovább megy, még azt is latolták, hogy néhány vingai magyar gyermek a majláthfalvi iskolában tanulhatna tovább. A jelen lévőket megnyugtatta: a költségvetés biztosítja a majláthfalvi iskolának a működését, tehát aggodalomra semmi ok. Amikor azonban megkérték a jelen lévő Lengyel Pétert, a Vingai Iskolacsoport igazgatóját, hogy ismertesse a majláthfalvi oktatás működésének a hosszú távú stratégiáját, a vita hevében nem jutott szóhoz, végül visszament a helyére.

Párbeszéd

Sipos György a polgármester mellé ülve, szinte párbeszédben addig feszegette a sportcsarnok befejezésének a kérdéseit, hogy az végül beadta a derekát, kijelentve: személyes ügyének tekinti az üzembe helyezését, ami reményei szerint márciusban megtörténhet.

Szőke Mihály a majláthfalvi halastó sorsa felől érdeklődött, amire a polgármester kijelentette: amikor a földeket visszaigényelték, valakiknek a tó területét kellett volna kérniük, így megoldódott volna. Nem fogják másnak adni, az a majláthfalviaké marad, akárcsak a Majláthfalvi hétvégék rendezvényei, de utóbbihoz hasonlóan, tartalmat kell biztosítani a létének, vagyis kineveznek egy adminisztrátort, aki majd működteti azt. Szécsi Ferenc az elhanyagolt közterületekhez kért szociális munkásokat.

Sipos György a Majláthfalvi hétvégék sorozatát érintve, hosszas vita után megpróbálta tisztázni, miért alakultak a dolgok úgy, ahogy alakultak, majd kijelentette: szívesen részt vesznek a polgármesteri hivatal és a Pro Majlát Egyesület által közösen szervezendő idei Majláthfalvi hétvége rendezvényein.

Konklúzió

Természetesen, a csütörtöki vitafórum alkalmával nem oldódtak meg a majláthfalvi gondok, de Sipos György megyei tanácsos és Stoicu Lucian polgármester konszenzusra való hajlamának köszönhetően, a véleménykülönbségek közeledtek.

A polgármester egyébként remek politikus kvalitásait csillogtatta, miközben tagadta, hogy szavazatokat kívánna szerezni, de mindig éppen azt mondta a potenciális szavazóknak, amit azok hallani akartak: ha le akarják bontani a veszélyessé vált autóbusz-várót, tegyék meg. Ha világháborús emlékművet akarnak, azt is megépíthetik. Ő mindenben segíti, szolgálja őket. Elemében érezte magát, miközben semmi kézzelfoghatóval nem szolgált az ígéretekre, és ügyesen táncolt vissza, ha túllőtt a célon. Amikor kijelentését, miszerint az ő polgármestersége alatt Majláthfalván több valósult meg, mint a rendszerváltás óta összesen, nagy felhördülés követte, felemelt kezekkel elnevette magát, majd egyszerűen témát váltott, mintha semmi nem történt volna. Az ülés végén köszönetének adott hangot, amiért találkozhatott a helybeliekkel, akikkel ezután rendszeresen, többet szeretne együtt lenni.

Hogy e találkozók létrejönnek-e, megvalósulnak-e az ígértetek, elválik. Az első lépés megtörtént, kíváncsian várjuk a folytatást.