„Egymással beszélni kell, nem szabad felégetni a hidakat”

A XI. Temesvári Magyar Napok keretében került sor múlt pénteken a Magyar érdekképviselet a felsőházban? című kávéházi beszélgetésre, amelynek meghívottja volt Turos Lóránd, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője. A Szatmár megyei szenátorral Bartha Csaba, a Temesvári Rádió magyar nyelvű adásának szerkesztője beszélgetett, a Temes Megyei RMDSZ és a Bánsági Közösségért Egyesület szervezésében. Az Eggsemplar kávézóban sorra került beszélgetésen részt vett Molnár András parlamenti képviselő, önkormányzati képviselők és RMDSZ-tisztségviselők az egész megyéből, valamint az RMDSZ parlamenti munkája iránt érdeklődő személyek.

A bemutatkozó részből megtudtuk, hogy Turos Loránd rádiósként kezdte szakmai pályafutását, közszolgálati és kereskedelmi rádiónak is dolgozott, majd 2004-ben felkerült az RMDSZ szatmárnémeti városi tanácsosi listájára (a 15. helyen) és 2005-ben – miután néhányan lemondtak tanácsosi mandátumukról – városi tanácsos lett. Ezzel egy időben letette a mikrofont és RMDSZ-es politikusként folytatta közéleti tevékenységét. 2012-ben a Román Audiovizuális Tanács (CNA) tagja lett, 2024-ben pedig már harmadik szenátusi mandátumát kezdte el a bukaresti parlamentben.

Tapasztalt politikusként Turos Lóránd elmondta: „Kevesen vagyunk RMDSZ-es politikusok a parlamentben, nagyon türelmesnek kell lenni ahhoz, hogy egyről a kettőre jussunk. Ha minden alkalommal az asztalra csapnánk, amikor úgy érezzük, hogy ezt kellene tenni, akkor soha nem tudnánk megegyezni a többséggel a számunkra fontos kérdésekben. Ezeket a kérdéseket napirenden kell tartani és ki kell várni a megfelelő pillanatot, hogy valamiért cserébe el tudjuk fogadtatni őket.”

A beszélgetés középpontjában az aktuális politikai helyzet, a bukaresti kormányválság állt, amelyről az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője azt nyilatkozta: nagy valószínűséggel nem lesznek meg a Siegfried Mureșan által javasolt kormány beiktatásához szükséges voksok a parlamenti megmérettetésen, de Romániában élünk, ezért bármi lehetséges. „Mi úgy készülünk a megmérettetésre, hogy végigmegyünk, nem szállunk ki. Ha elindultunk egy úton, azt végig kell vinni. Nekünk készen kell állni arra, hogy a kormányt megszavazzák. (...) Az ideális az lenne, ha a felek megegyeznének. A demokratikus többséget nem lehet anélkül összehozni, hogy a PSD és a PNL ne egyezne meg. Ott tartunk, hogy közel 40%-a van az AUR-nak a közvéleménykutatások szerint. Ha ezt még így csináljuk két évig, akkor mindenki megnézheti magát 2028-ben. Ha tovább bohóckodunk, nem lesz koalíciós kényszer, az AUR egyedül alakíthat kormányt két év múlva. Egymással beszélni kell, nem szabad felégetni a hidakat, nem szabad ősellenséget kiáltani. Az ellenség ott van a szélsőségeseknél, ezt kellene felfogják a nagy román pártok! (...) Nem biztos, hogy most lesz megegyezés, de előbb-utóbb lennie kell. Újabb nagykoalíció nem lesz, de legalább egyik a másikat engedje kormányozni” – hangsúlyozta Turos Lóránd, aki szerint az előrehozott választások az egyik legrosszabb forgatókönyv lenne, mert a hitelminősítők részéről így is éppen, hogy megúsztuk a bóvli kategóriát, ezt mindenképpen el kellene kerülni, de „ha mégis oda jutunk, mi állunk elébe.”

A közönségből érkező kérdésre válaszolva az RMDSZ szenátora az aktuális magyar-magyar együttműködésről elmondta: „Nekünk alapvető érdekünk egy jó kapcsolat a mindenkori magyar kormánnyal.(…) Az tény, hogy itt van a Magyarországon kívüli legnagyobb magyar nemzeti közösség és amennyiben azt szeretnék, hogy ez továbbra is létezzen, identitását, kultúráját, nyelvét, hagyományait megtartsa, akkor együttműködésre és valamilyen támogatásra van szükség az anyaország részéről, teljesen mindegy, hogy hívják a vezetőket itt és ott. Ennek mentén lehet és kell is együttműködni.”

Nem hiányozhatott a Fritz-törvényre vonatkozó kérdés sem, amelyről Turos Lóránd így vélekedett: „Egyáltalán nem korrekt, hogy törvénymódosítással távolítsanak el egy polgármestert, ha szimpatikus, ha nem. Egyrészt ez elvi kérdés, jogállamban szeretnénk élni, ahol nincs rendjén, hogy utólagos törvénymódosítással valakinek a mandátumát megszüntetjük. (…) Arra gondolok, hogy holnap lehet, hogy ezt a fegyvert a mi közösségünk ellen használják és ez nagyon nincs rendjén.”

Alulírott arról kérdezte az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőjét, hogy mekkora realitása van Románia esetleges egyesítésének a Moldvai Köztársasággal. „Külön kell választani a román nemzeti szélsőséges retorikát a politikai valóságtól – válaszolta Turos Lóránd – Romániában még mindig él a Nagyrománia nosztalgia, de a realitás egészen más. Ha a moldávokat nézzük, ők erősen kötődnek Bukarest felé is és kelet felé is. A felmérések szerint a moldávok jelentős része nem szeretne Romániával egyesülni, önálló államban szeretnének élni. Ami ezt megváltoztathatja, az az oroszoktól való félelem. Hogy az erős orosz befolyást megússzák két út van: az egyik az uniós csatlakozás, a másik a Romániával való egyesülés. Az uniós csatlakozás hátránya az, hogy Ukrajnával együtt menetelnek, mint mi Bulgáriával a schengeni csatlakozás ügyében. A másik nagy probléma Transznisztria, ami egy szakadár entitás, ott szinte csak oroszok vannak, moldáv, ukrán és orosz útlevéllel. Ott nincs béke, egy 30 éve tartó tűzszünet van. Nem látom annak a realitását, hogy a következő pár évben egy ilyen egyesülés megtörténjen, de ha valahol erről népszavazást fognak tartani, az Moldávia lesz. Úgy gondolom, hogy Romániában erről soha nem fognak népszavazást tartani.”

Végül Bartha Csaba rádiós szerkesztő arra is rákérdezett, hogyan és miért lett Turos Lórándból újból rádiótulajdonos, valójában egy, a Ga-Ga Rádiót is magába foglaló médiabirodalom tulajdonosa? A bonyolult történet részleteire most nem térnék ki, a lényeg az, hogy Turos Lóránd veszi át annak a magyarországi non-profit Kft-nek a 100 százalékos tulajdonrészét, amely egy romániai cégen keresztül 12 rádiófrekvenciát és sajtótermékeket birtokol Erdélyben.

„Ez egy non-profit Kft., egy olyan egyesület, amely folyamatosan magyar állami támogatást kapott. Ebből a profitot és a benne levő javakat a tulajdonos nem veheti ki, nem vághatja zsebre, a bevételből csak az alapító iratban meghatározott célokat finanszírozhatja” – mondta Turos Lóránd. „Ennek a médiacégnek a tulajdonosa 2026. árpilis 12-e után, miután a magyar állami támogatás jó eséllyel megszűnik, úgy döntött, hogy szeretne kiszállni ebből, én pedig úgy gondoltam, hogy nincs rendjén, hogy a budapesti politikai széljárás döntse el azt, hogy itt működni fog egy kereskedelmi rádióhálózat vagy nem.(…) Korábban azzal sem értettem egyet, hogy ezeket a frekvenciákat felvásárolták, ezeket az itteni közösség kellett volna használja és üzemeltesse. Annak idején én is csináltam kereskedelmi rádiót, azt egy egyesület működteti azóta is” – mondta az RMDSZ-es szenátor, aki most kísérletet tesz ennek a rendszernek a további fenntartására, működtetésére.