Eleget tettünk őseink fogadalmának

Ma az arad-belvárosi katolikus templomban 10 órakor, az Oltáriszentség kivételével, a felkoszorúzott feszületnek a megáldásával indult az a fogadalmi menet, amelyiknek a minden évben történő megszervezéséről 1768-ban döntöttek Arad polgárai, akik az utolsó pestisjárványtól történt megszabadulásért hálaként elkészíttették, a város főterén felállították a Szentháromság-szobrot. 

A felkoszorúzott feszület nyomában a templomot megtöltő hívek között Bognár Levente alpolgármester, az RMDSZ megyei elnöke, Faragó Péter parlamenti képviselő, illetve az elöl haladó Matekovits Mihály oktatási alelnök, énekelve, imádkozva megkerülték a Szentháromság-szobrot, amelyiket p. Blénesi Róbert házfőnök tömjénfüsttel illetett, megáldott. A templomba visszaérve, a lépcső tetejéről az Oltáriszentséget – amelyiket a körmeneten végig maga vitt – p. Máthé Zoltán plébános, Piusz atya a négy világtáj felé emelve, megáldotta várost, a térdelő hívekkel együtt. E szép hagyományunkat azonban a város többségi lakosaival is jobban meg kellene ismertetnünk, talán csatlakoznának hozzánk. Miközben ugyanis fényképeztem a vonuló tömeget, egy a 70-es éveiben járó többségi polgár megkérdezte tőlem: talán ilyen szervezetten mennek szavazni? Miután tömören elmagyaráztam a körmenet okát, megvakarta a feje búbját: Aradon is volt pestisjárvány, és maguk, magyarok ezt ünneplik? Még szerencse, hogy nem mostanában történt…