Februártól kártyázhatunk?

Elvileg idén február elsejétől lép érvénybe az elektronikus kártyán alapuló egészségbiztosítási rendszer Romániában. A dátumot a 2014. december 30-án közzétett kormányhatározat-tervezetben szögezték le. A tervezetet az Egészségügyi Minisztérium, illetve az országos egészségbiztosító (CNAS) honlapján közölték és bocsátották tíznapos közvitára. Január derekára tehát érvénybe léphet a kormányhatározat, és február elsejétől a kártyás biztosítási rendszer, ami azt jelenti, hogy ettől kezdve minden államilag támogatott egészségügyi ellátás (háziorvosi, járóbeteg-rendelői, kórházi kivizsgálás, kezelés, illetve gyógyszerkiváltás) kizárólag a kártya aktiválásával történhet.

A háziorvos tehát csak azután írhat fel kezelést a páciensnek, miután utóbbi egyéni kódjával aktiválta személyes egészségügyi kártyáját. Hasonló a helyzet a kórházi kivizsgálás vagy a gyógyszerkiváltás esetében is. Ez természetesen azt feltételezi, hogy minden biztosított páciens kártyával rendelkezzen, és a CNAS-val szerződésben álló valamennyi egészségügyi szolgáltató (háziorvos, kórház, patika stb.) fel legyen szerelve a leolvasó-készülékkel, ami az egységes (és működő) rendszerre van kötve.

A kártyák 95%-ban találtak gazdára

A CNAS vezetői szerint, az egészségügyi kártyákat országszerte több mint 95 százalékban kézbesítette a posta. Hunyad megyében a 319 125 biztosított közül 299 626 személy kapta azt kézhez. Akinél a kézbesítés nem történt meg, annak január második felében lehetősége lesz átvenni a kártyáját a megyei egészségbiztosító (CJAS) székhelyén. Bár országos szinten az a javaslat született, hogy a megmaradt kártyákat a háziorvosok osszák ki, ennek gyakorlati akadályai merültek fel, melynek nyomán, a megyei biztosítók többsége jobb belátásra tért és közvetlenül adja át a megmaradt kártyákat a jelentkezőknek.

A háziorvosok beadták a derekukat

A kártyák tehát nagymértékben eljutottak vagy hamarosan eljutnak a tulajdonosaikhoz. Ez azonban csupán egyik fogaskereke a rendszernek.

A működéséhez ugyanis hasonlóan alapszükséglet a leolvasók megléte. A kórházak és járóbeteg-rendelők szintjén nem is jelentett ez gondot, hiszen itt intézményenként, egységes licit alapján vásárolták meg a készülékeket. A háziorvosoknak, illetve a gyógyszertáraknak viszont saját zsebükre kellett, kell beszerezni a leolvasót. – Mi hónapokig tiltakoztunk az ellen, hogy velünk vétetik meg a kártyaolvasókat. És mai napig sem tartjuk korrektnek ezt az eljárást, de kénytelenek vagyunk alkalmazkodni. Hunyad megyében 243 háziorvos aktivál, és tudtommal valamennyien beszerezték már a leolvasó-készüléket. Mindenki egyéni úton. Úgyhogy lesznek performánsabb és kevésbé performáns készülékek is. Egy közepes minőségű leolvasó 250 lejbe kerül. És bizonyára van, aki ennél olcsóbbat vagy drágábbat választott – közölte tegnap dr. Chiş Ana, a háziorvosok Hunyad megyei Egyesületének vezetője. Elmondta továbbá, hogy a kártyás rendszer kapcsán a háziorvosok semmiféle képzésben sem részesültek, mindenki autodidakta módon kell kitanulmányozza a rendszert.

A patikák nem sietik el

Hasonló a helyzet a patikusokkal is. A gyógyszertárak többsége azonban még meg sem vásárolta a leolvasó készülékeket. – Elvileg minden kompenzált recept esetében aktiválni kell majd a páciens kártyáját. Nekünk viszont még nincsenek leolvasóink, és semmiféle ilyen irányú utasítást, útmutatást sem kaptunk – közölte tegnap Fleischer Paula, az egyik legnagyobb hazai patikalánc főgyógyszerésze.

Márpedig az egészségügyi kártya bevezetésének egyik alapvető célja a támogatott gyógyszerek kiadásának átláthatósága. Úgyszintén hasznos lehet a kártyás rendszer a biztosító által fedezett orvosi kivizsgálások elvégzésének a nyomon követésében. A fő haszonélvező tehát közvetlenül a CNAS lenne, mert egy átlátható rendszerben garantáltan visszaesnének a kiadásai. Kérdés azonban, hogy az érintettek mennyire törekszenek az átláthatóságra. Hiszen a 2006-os egészségügyi törvény értelmében a kártyás rendszert 2007 végéig kellett volna bevezetni. Azóta kereken hét év telt el, és a jelek szerint most sem sietik el a dolgot.

Elvileg, közvetetten a páciensek is nyerhetnének az ügyből, hiszen józan paraszti ésszel gondolkodva, ha kevesebb pénz folyik el a kiskapukon, akkor több jut a beteg emberek gyógyítására. Ez azonban mifelénk nem ilyen egyértelmű!

Vigyázni kell rá!

Az egyetlen garantált változás a kártyás-világban annyi, hogy  a páciensnek a személyazonosságihoz hasonló gondot kell majd fordítania az egészségügyi kártyára is. Enélkül ugyanis semmiféle orvosi ellátásra sem számíthat. Ha pedig elveszti, vagy ellopják, akkor újat kell majd venni. Az új kártyát a megszabott összeg ellenében 30 napon belül állítják ki, addig egy igazolvánnyal lehet igénybe venni az egészségügyi szolgáltatásokat. Hasonló a helyzet akkor is, ha a biztosított személynek módosul a neve vagy lakcíme. A kártya, saját költségen történő lecserélése ekkor is kötelező.

A most már sokunk zsebében ott lapuló egészségügyi kártyán amúgy a személyes adataink mellett szerepelnie kell két rendszerbeli kódszámnak, illetve az érvényességi határidőnek, ami 5 esztendő. Egyénileg, egészségügyi adatok betáplálása is kérhető. A háziorvos, kérésre bevezetheti a kártyára a páciens vércsoportját, RH-ját, két közeli személy nevét és elérhetőségét, akik sürgősségi esetben értesíthetők, a páciens krónikus betegségeit, valamint azt is, hogy adott esetben hajlandó-e felajánlani szerveit átültetésre. A háziorvosok szerint azonban mindezen adatok bevitele teljesen fölösleges, hiszen a kártya kizárólag a páciens birtokában lévő kóddal aktiválható, tehát a rajta szereplő adatok súlyos baleset vagy egyéb okból történő egészég-károsulás esetén nem biztos, hogy hasznosíthatók.