Fehéren-feketén?

Hunyad megye fényképes monográfiájaként mutatták be múlt héten a dévai Dák- és Római Civilizáció múzeumának legújabb kiadványát. A dr. Adela Herban és dr. Cristina Ploscă történészek által szerkesztett kötetben a múzeum archívumában fellelhető mintegy 350 helytörténeti jellegű fényképfelvétel kapott helyet. A megye természeti szépségeit, ipari létesítményeit, folklórját és jelentősebb épületeit megjelenítő fotók nagyjából 1890 és 1950 között készültek.

A kötet 9 tematikus fejezetbe rendezve mutatja be Hunyad vármegye közlemúltját, külön fejezetet szentelve a közigazgatási intézményeknek, a népművészetnek, a közlekedésnek, kultúrának, mezőgazdaságnak, iparnak, társadalmi viszonyoknak, hadseregnek, turizmusnak és természetesen a műemléképületeknek. A válogatás tehát tematikáját tekintve igen átfogó, ám etnikai szempontból rendkívül szubjektív. Mind a közintézmények székhelyeit bemutató fejezetben, mind a műemléképületeknél, templomoknál, iskoláknál alig néhány századfordulós épület, évszázados református, római katolikus vagy evangélikus templom, iskola jelenik meg, néhol az is furcsa felirattal. A dévai Bethlen-kastély hajdani kapuja alatti feliratozás például így szól: „Cetatea şi poarta B” (mert a Bethlen kiírására valahogy nem jutott már festék). A társadalmi életet bemutató fotókról úgyszintén teljességben hiányzik a magyar közösség. A bukovinai székelyekről egyetlen fotó jelenik meg a kötetben: a mezőgazdasági életet illusztráló képek között. A tősgyökeres helyi magyarságról pedig semmi. A Szászváros környéki német lakosság, kultúra úgyszintén kifelejtődött a kötetből. A cigányokról viszont meglepően sok fotó került az albumba. A kötetet értékelő Gheorghe Firczak történész, a ruténok parlamenti képviselője, a bemutató alkalmával úgy fogalmazott – az album átfogó képet nyújt a megye életéről: az ortodox templomokról, a román iskola múltjáról és a megye legjelentősebb kisebbségéről, a romákról. Kijelentését a hallgatóságból többen megmosolyogták, de tény, hogy ha valaki e kötet alapján ismerkedik majd a vidékkel, fogalma sem lesz arról, hogy itt született Bethlen Gábor, hogy itt kutatott Nopcsa Ferenc, Torma Zsófia, Téglás Gábor, hogy több épületet is Alpár Ignác tervezett, hogy ki volt Dávid Ferenc, Tordai Sándor András, gr. Kuun Géza, hogy egymást érik a romosodó évszázados református, római katolikus, evangélikus műemléktemplomok…

Mindemellett a 60 lejért kínált, fekete-fehér fotókkal illusztrált, grafikailag kifogástalan album haszonnal forgatható azok számára, akik az említett történelmi időszakot tanulmányozzák. Sőt, egyoldalúságának köszönhetően egyfajta kordokumentuma lesz a mai időknek is.