Gá-gá-gá, ma sem megyünk világgá

Gágogástól volt hangos a Dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum, ahol a tanintézmény közössége immár hagyományként ülte meg Szent Márton ünnepét. Igaz, üldögélés nem sok volt, a gyermekek népi játékokkal, kézművesfoglalkozásokkal, lámpás felvonulással emlékeztek Szent Márton püspökre, illetve a hozzá fűződő néphagyományokra. – Ez a harmadik esztendő, hogy tematikus napot szervezünk november 11-én, vagy annak környékén. A tanító- és óvó nénik már reggeltől különböző foglalkozások keretében dolgozták fel az osztályokban, csoportokban Szent Márton püspök legendáját, minden korosztályban a megfelelő eszközökkel alkottak a gyermekek: felolvastak, rejtvényt fejtettek, dramatizáltak, rajzoltak, színeztek, énekeltek. Délutánra pedig elkészültek a Márton-napi lámpások, és a vidám gyermekcsapat égő lámpással járta be az iskola körüli lakónegyedet – számolt be a színes tematikus napról Csatlós Erzsébet Zsófia, nevelési igazgató. A jókora, vidám, dalos séta után jólesett az iskola étkezdéjében kínált libamájpástétomos kenyér. – Úgy megéheztek a gyermekek, hogy jóízűen falják a pástétomos kenyeret, bár ez ma már nem tartozik a kedvenceik közé. Többségük szívesebben megeszi a gyorsétkezős hamburgereket, de így az ünnepi hangulatban, a mozgalmas séta után jól csúszik a pástétomos kenyér is – néz körbe a jókedvűen falatozó gyermekseregen Csatlós Zsófia tanító néni. A gyermekek pedig vígan újságolják a munkából érkező szülőknek, hogy: Márton-napon libát ettünk, egész évben nem éhezünk. A legkisebbek pedig még hozzáfűzik, a fülükbe mászott kedves dalocskát: gá-gá-gá, ma sem megyünk világgá!