Ha mindennap teszünk egy lépést, célba érünk

Öröm látni, ahogyan Vajdahunyadon önzetlen munkával szépül a Magyar Ház két épülete. Elsősorban Vas megyéből, de most már a szomszédos megyékből is jönnek önzetlen támogatók, akik a helybeliekkel vállvetve dolgoznak, hogy itt Dél-Erdélyben olyan közösségi központ létesüljön, ahol mindenki otthon érezheti magát. Április végén a Mosonmagyaróvár melletti Halászi községből és Jánosházáról érkezett segítő szándékú csapat. Kora reggeltől dolgoztak a vajdahunyadiakkal együtt. Ferenczi István helyi RMDSZ-elnökkel a már szépen megújult földszinti nagyteremben beszélgettünk.

– 1993 óta vállalkozó vagyok. Amikor 2017-ben megválasztottak RMDSZ-elnöknek, láttam, hogy nagyon sok a tennivaló. Úgy álltam hozzá a dolgokhoz, mintha magamnak tennék mindent. A legjobb szándékkal és maximális erőbedobással. És az volt előttem, hogy maradandót kell alkotni. Olyat, amit az unokák és a későbbi nemzedékek is használni tudnak, ahol mindenki jól érzi magát, ahol össze lehet gyűlni, dolgozni lehet. Az az igazi nagy győzelmünk, hogy egyre többen vagyunk ebben a magyar házban. Sok ember mondta, hogy őt nem érdekli az RMDSZ. Mindenkinek megvan a maga gondja, baja, öröme. Aztán eljöttek egyszer, talán kíváncsiságból. És most már el sem tudják képzelni az életüket az itteni találkozók nélkül. Itt érzik jól magukat. Közösen építünk, dolgozunk.

– Most szombat dél van, itt beszélgetünk a magyar ház termében. Nem ritka, hogy itt tölti a szombatját, a délutánjait...

– Egy sikeres vállalkozó munkája nem abból áll, hogy nyolc órát ül az irodájában, és hónap végén várja a fizetést. Ha azt akarjuk, hogy valami működjön, tenni kell érte. Nem lehet várni, hogy majd jön valaki, bekopog, és megoldja a dolgainkat. Az sem igazán működik, hogy csak ülünk és pályázgatunk, mert a pályázathoz is kell önrész, és kell legyen akivel és akiért megvalósítani a projektet. Ehhez ki kell mozdulni. Meg kell tenni az első lépést. Sokszor a másodikat, a tízediket is. Addig kell menni, amíg megtaláljuk azt az embert, aki mellénk tud, és mellénk akar állni. Amikor RMDSZ-elnök lettem, ide nem jött be senki. Kongott az épület. Most állandó forgalom van. A magyarországi testvéreink is tavaly 108-an jöttek el a Magyar Napokra. Idén már 120–130-an jelentkeztek. Kérdik, hogy nem terhelnek-e meg ennyien. Örülünk, hogy jönnek. Leülünk együtt, eszünk-iszunk, megbeszéljük, mit tudunk tenni, hol van szükség segítségre. Közösen megkeressük a megoldást. Mindenki odateszi, amit tud. A mostani felújításhoz az anyagot a magyar kormány támogatásából vásároltuk. A munka oroszlánrészét a Vas megyeiek végzik. Jönnek népesebb vagy kisebb csapattal. Marton Ferencnek, a Vas megyei Közgyűlés alelnökének kérésére, biztatására. Ő maga is gyakran jön. Segítenek, amiben tudnak. Mi is melléjük állunk. Nem várhatjuk el, hogy eljöjjenek 800 kilométerről dolgozni, és mi ne tegyük oda a magunk erejét. 

Látták, hogy élni, dolgozni akarunk. Akkor ők is mellénk állnak. Ez is egyfajta vállalkozás. Szerintem az RMDSZ-tisztségviselők mindannyian ilyen szellemben kéne dolgozzanak. Legyen jövőbe látás, építsék a kapcsolataikat a magyarországiakkal, a székelyföldiekkel. Jó példával vonják be a helyieket a munkába. Legyen folyamatos fejlődés. Itt most szigeteljük a házakat, helyi összefogással kicseréljük az összes nyílászárót, modern klímaberendezést szerelünk. De nem öncélúan. Ezt a házat be akarjuk vonni a Határtalan programba. Van több mint 30 szálláshelyünk. Ide szeretnénk vonzani a Kárpát-medencei fiatalokat, családjaikat, hogy ismerjék meg Dél-Erdélyt. Egy ifjúsági táborhelyet is akarunk építeni. A telket már kiszemeltük, hamarosan megvásároljuk. Fenn a Cserna völgyén, csodálatos helyen. Az ottani falvak elnéptelenednek, mindenki költözik be a városba. Gyönyörű hely, telket, házat lehet vásárolni. Kéthektáros telket szeretnénk itt venni. Ígéretünk van támogatásra, és apránként felállítunk egy tábort, ahol a saját gyermekeink is tudnak majd nyaralni, barátkozni. Az elején faházakkal indítjuk és egy multifunkcionális teremmel, aztán lassan majd fejlesztjük. 

– Van kiért ekkora lendülettel dolgozni? 

– Van kiért dolgozni. De az idő nagyon szorít. Ahhoz, hogy meg tudjunk maradni, már tegnap, tegnapelőtt gondolni, lépni kellett volna. De ha most mindennap teszünk egy apró lépést, ma is, holnap is, holnapután is, ha kitartóan dolgozunk, a Jóisten hozzásegít, hogy gyümölcsöt hozzon a munkánk. Valóban kevesen vagyunk. Két éve 1777 személy vallotta magát magyarnak Vajdahunyadon. De 2020-ban 1020-an szavaztak az RMDSZ-re. Ez 58 százalékos támogatottságot jelent. Igaz, hogy 17 szavazattal maradtunk alul a helyhatósági választáson, és ez rossz szájízt hagyott, de folytattuk a munkát. És ez az 58 százalékos részvétel messzemenően a legjobb teljesítmény volt a megyében. Előfordulhat, hogy most ennél is kevesebben vagyunk, de dolgozunk, nem csinálunk ebből tragédiát. Most még jobban odafigyelünk, még több embert megszólítunk, elbeszélgetünk. Vannak, akik haragszanak az RMDSZ-re mert hol egyik, hol másik párttal lép koalícióra. De meg kell magyarázni az embereknek, hogy 5 százalékkal mi nem fogunk tudni ebben az országban kormányozni, de még labdába sem rúgni. Valaki mellé csak oda kell állni. Nyilván megvan a saját utunk, de mindannyiunk közös érdeke, hogy ez az ország jó irányba haladjon. Ezt el kell magyarázni, erre időt kell szánni, ezért fontos, hogy találkozzunk, beszélgessünk, megismerjük egymást, bízni tudjunk egymásban. Én úgy érzem, jó lesz ennek a vége. Sok olyan emberrel találkozom, akik örvendenek, hogy itt valami történik. Bizakodó vagyok. De bármi történne is, nem lesz világvége. Itt sok jó ember él, aki tenni akar és tesz is mindennap a megmaradásunkért. Továbbra is ugyanazok az emberek maradunk, itt leszünk, nem futunk el sehova, folytatjuk a munkát. 

– Kitartást kívánok és eredményes, jó munkát!