Hajbocoltak neki

Igazából senki nem tudta, sőt, valószínűleg maga a főszereplő kormányfő sem, hogy miért kellett egy héttel Anca Boagiu közlekedési miniszter után lehelikoptereznie Aradra, s megnéznie, mennyit haladtak két hét alatt, amióta a magas szintű kormányküldöttség nem zavarta meg a kivitelező Porr-FCC Construcción munkáját. 

A sportos lábbeliben, kockás ingben, mosolyogva érkező Emil Boc miniszterelnök ma gondolom sokadszorra érezhette át a ceauşescui munkalátogatások hangulatát, hisz a tálalás és körítés semmiben sem maradt alul az idő előtt kivégzett elődnél. Túlbuzgó, médiát terelgető munkások, rendőrkocsis felvezetés, lökdösődő biztonságiak, izgatott politikusok, aszfalt meg poros út locsolása, mindez kellő alázattal, kincstári mosollyal fűszerezve, és nem utolsó sorban a pannók a megvalósításokkal és tervekkel.

Aradon az új Maros híd teteje volt az első megálló, ahol a kivitelező biztosította a kormányfőt, hogy ők aztán éjjel-nappal. A kormányfő biztosította a kivitelezőt, hogy gombnyomásra fizetnek.

Aztán a parlamenti szenátorokkal, képviselőkkel, polgármesterrel, EP-képviselővel felturbózott slepp jeepekbe vágta magát, hogy porban-aszfalton vágtasson Orczyfalvára a következő pannó-sorhoz. Fogalmam sincs, miért kellett az épülő sztráda gidres-gödrös, tengelykínzó, poros kerülőútjain, néha pedig pár száz méteren, nyilvánvalóan píár-okokból öntött aszfalton száguldozni Temes megyébe, sokkal egyszerűbb lett volna a régi úton végighaladni. Boc-ot azonban „sztrádán” vitték, hadd lássa, hogy szinte kész.

A kivitelező képviselője, „az ötéves tervet négy és fél alatt” jelszó mögé bújva Aradon azt jelentette a miniszterelnöknek, hogy decembertől átadják a forgalomnak az Arad–Temesvár autópályát és a körgyűrűt. Igaz, amolyan magyar narancs módon, mert a szakasz legnagyobb részén csak félpályán lehet majd haladni, és gyakorlatilag csak jövő nyárra fejezik be a munkát.

Ha befejezik, mert a látottak alapján még a félpályás „átadáshoz” is kemény gürcölés szükségeltetik. A kivitelező szerint minden felüljáró kész, aztán láttuk, hogy valóban kiöntötték a betonelemeket, de a le- és felvezetők hiányoznak, ezekhez több ezer teherautónyi földet kell még felhordani. De több helyen az utolsó betongerendák sincsenek a helyükön, nem beszélve a többi munkálatról, mint vízelevezetés, szalagkorlát, hadd ne soroljuk.

Orczyfalván aztán a kivitelező aszfaltozási demonstrációt tartott, hadd lássa Emil Boc, hogy majdnem kész a munka. Érthetetlen volt egyébként, hogy bizonyos, pár száz méteres részeket miért kellett leaszfaltozni, amikor sem előtte, sem utána nem lehet haladni, mert az alapokat sem készítették elő.

A miniszterelnök viszont szemmel láthatólag boldog volt, bízik benne, hogy a helyhatósági választások kampányára már simán járható lesz a sztráda-szakasz.

Az egyetlen kérdés viszont, hogy mikorra készül el a politikai átadás után. Úgy, ahogyan Európa civilizáltabb országaiban szokás, mert a Szeged–Makó sztrádát is akkor avatták, amikor elkészült.

A rossznyelvek szerint egy-két hét múlva az államfőn a sor, hogy végre megtekintse a munkálatokat, aztán megint Boagiu, Boc, és így tovább. A munkálatokat minden hasonló vizit fékezi, mert aznap protokollárisan, nem pedig tervszerűen dolgoznak.