Hogyan lett Hunyad megye országos első?

Erdély szinte minden jelentősebb városának van magyarországi testvérvárosa. A rendszerváltás után gombamódra szaporodtak a kétoldalú kapcsolatok, az abszolút elsőség azonban nem a tömbmagyar vidéket vagy a jelentős magyar lakosságú határ menti nagyvárosokat illeti, hanem a Hunyad megyei szórványt. Vajdahunyad és Szombathely, illetve Hunyad és Vas megye közötti testvéri kapcsolat ugyanis már közvetlenül a rendszerváltás után megalakult. 

Rögtön a Ceaușescu-diktatúra bukása után, 1989 utolsó napjaiban, illetve 1990 első napjaiban alakultak meg spontán módon a magyarság helyi szervezetei. 1990. január 6-án Kolozsváron volt az első tanácskozás, a helyi szervezetek akkor egyesültek országos RMDSZ-szervezeté. Nagygyűlés volt, rengeteg küldött érkezett Erdély minden sarkából, és sok volt a magyarországi vendég is, beleértve Szombathelyről. Azokban a napokban óriási volt a lelkesedés belföldön és külföldön egyaránt, Magyarországról nagyon sok segélyszállítmány érkezett, emlékszik vissza Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke, a Communitas Alapítvány vezetője. A Vas megyeiek azon a január eleji kolozsvári összejövetelen keresték fel a vajdahunyadi magyar vezetőket, és felajánlották a testvéri kapcsolatot Zudor Endrének, a frissen megalakult helyi RMDSZ elnökének.

A javaslat teljesen újdonság volt, akkoriban kevesen gondoltak ilyesmire, de megbeszélték nemcsak az RMDSZ-en belül, hanem a vajdahunyadi és Hunyad megyei vezetéssel is. Még a választások előtt történt, 1990 januárjában Romániában a rendszerváltás után megalakult CPUN (consiliul provozoriu de unitate națională) vezette ideiglenesen az országot, Takács Csaba abban képviselte a Hunyad megyei RMDSZ-t, Magyarországon pedig a pártállami intézményék voltak hatalmon az áprilisi első szabad választásokig. Ion Marcu, Vajdahunyad ideiglenes polgármestere és a megyei ideiglenes vezetők is elfogadták a társulási javaslatot, az RMDSZ vezette Hunyad megyei küldöttség pedig már januárban Szombathelyre utazott megtárgyalni az ügyet. Autóval mentek, emlékezik vissza Takács Csaba, s magukkal vitték Szászváros német evangélikus lelkészét is, aki Németországba tartott. Felkészültek, bemutatták nekik Vajdahunyad és Hunyad megye történelmi, gazdasági, turisztikai és nemzetiségi helyzetét, Szombathelyen viszont a nem sokkal korábban megalakult MDF, SZDSZ, Fidesz és Kisgazdapárt helyi szervezetei eleinte nem rajongtak a kommunista-utód állampárt város- és megyevezetés egyoldalú lépéséért. Inkább székelyföldi testvértelepülést tartottak volna hasznosabbnak, és azt gondolták, hogy a Hunyad megyeiek segélyért jöttek. Ez meglehetősen kellemetlenül érte utóbbiakat, akik jelezték, hogy hosszú távú, szerteágazó együttműködést céloznak, és nem segélyekért kopogtatnak. „Megkértük a szombathelyieket, hogy döntsék el a kérdést, amíg visszatérünk a németországi Regensburgból, ahová a szász lelkészt vittük el. Másnap visszatértünk Szombathelyre, és teljesen más hangulat fogadott”, emlékszik vissza Takács Csaba. A magyarországiak nagy lelkesedéssel fogadták, immár egyöntetűen támogatták a testvéri kapcsolatok kialakítását, a két-három órás közös megbeszélés nagyszerű hangulatban zajlott, amikor pedig véget ért, újabb meglepetés várta a Hunyad megyei magyarokat. A helyi újság szerkesztője ugyanis történelmi pillanatot említve interjút kért. „Azt gondoltam, hogy a testvéri kapcsolatot tekinti történelmi pillanatnak, de kiderült, hogy az ottani párbeszédet tekintette annak. Az ellenzéki magyar pártok ugyanis éppen a testvéri kapcsolat vitája nyomán ültek először közös tárgyalóasztalhoz az MSZP-vel helyi szinten” –emlékszik vissza Takács. Akkor döntötték el a szövetség megkötését, amire néhány héttel később, 1990 februárjában került sor Szombathelyen. Az volt a legelső testvéri kapcsolat romániai és magyarországi település között a rendszerváltás után. A testvérvárosi és testvérmegyei szerződést a magyarországiak készítették el, nekik volt tapasztalatuk, korábban is voltak külföldi testvérvárosai, miközben „mi két hónappal korábban még kalitkába voltunk zárva”.

A kettős szerződés februári ünnepi megkötése kellemes meglepetéssel párosult, a Vas megyeiek ugyanis egy buszt ajándékoztak Hunyad megyének. Sofőrt is adtak hozzá, hogy elhozhassák, mert a Hunyad megyei küldöttség tagjai közül senkinek sem volt buszsofőri jogosítványa.