„Jelenlétünk a Magyar Házban kötelező, szimbólum értékű”

Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke szerint 2011 a szervezetépítés és a magyar közösség fontos problémáival való foglalkozás éve volt. 

A magyar érdekképviselet vezetőjével a szervezet tavalyi tevékenységéről, az új magyar párt megjelenésének következményeiről, a kormányzati szerepvállalás ellentétes megítéléséről és a 2012-es év kihívásairól beszélgettünk.

– Az RMDSZ Temes megyei szervezete számára kiemelkedően fontos volt 2011-ben a kedvezményes honosítási folyamatban való részvétel és a népszámlálás előkészítése – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Halász Ferenc. – Annak ellenére, hogy az RMDSZ-nek megvolt hozzá az infrastruktúrája, a kedvezményes honosítás ügyintézésére külön Demokrácia Központokat hívtak életre, de mi is foglalkoztunk a kérdéssel és kb. 250 személy honosítását segítettük elő. A népszámlálás külön kihívást jelentett a számunkra, mert ahányan megszámláltattunk, annyi lesz a súlyunk a megyében a következő évtizedben. Két-három hónapot szenteltünk arra, hogy az embereinket felkészítsük, számlálóbiztosokat toborozzunk, tudatosítsuk az emberekben, hogy miért fontos magyar anyanyelvűnek vallaniuk magukat és amennyiben valamelyik történelmi egyházhoz tartoznak, vállalják a hozzá tartozást is. Eredményeket csak azokról a településekről kaptunk, ahol magyar polgármestereink vannak. A magyar lakosság növekedésére nem számítottunk, de települése válogatja, hogy a csökkenés kis mértékű volt-e, vagy ugrásszerű, ami inkább a városainkra jellemző. A munkánk eredmény nehezen mérhető, ha lakosságcsökkenést tapasztalunk, az nem jelenti, hogy rosszul dolgoztunk. Úgy tűnik, hogy a magyar lakosság csökkenése valamivel kisebb volt, mint az elmúlt népszámlálás alkalmából, amikor 11 000-rel (18%) csökkent a Temes megyei magyar lakosság lélekszáma. A harmadik tevékenységünk, amit kiemelnék, az a Hargita megyével közösen működtetett Összetartozunk program volt, amely a második gazdag évéhez érkezett el. Leglátványosabb a Temes megyei és az udvarhelyszéki iskolák, óvodák közötti  testvérkapcsolatok kialakulása volt, de a művelődés területén is volt egy sor közös rendezvényünk a Hargita megyeiekkel. Ez volt az az esztendő, amikor az országos RMDSZ is különös hangsúlyt fektetett a szórványkérdésre: a X. kongresszuson november 5-ét a Szórvány napjának nyilvánították és ebből az alkalomból az SZKT egy szórvány cselekvési tervet is elfogadott.

 

– Hogyan viszonyul az RMDSZ Temes megyei szervezete az új magyar párthoz? Lát-e esélyt az együttműködésre az új magyar szervezettel?

– Sokféleképpen lehet a viszonyulni a konkurenciához, de elvonatkoztatni a létezésétől nem lehet. A helyi RMDSZ viszonyulását a Magyar Néppárthoz az országos politika fogja megszabni. Helyi szinten együttműködést úgy tudok elképzelni, ha országos szinten van egy keretegyezmény, amelyben rögzítjük a közös érdekeket, és ennek alapján dolgozhatunk együtt az elkövetkezőkben az országos és helyi porondon. Az új magyar párt megjelenése még bonyolultabbá teszi a magyarság képviseletével kapcsolatos problémákat és a választásra való felkészülést.

– Az RMDSZ kormányzati szereplésének milyen visszhangja van a Temes megyei magyarság körében?

– A kormányzati szerepvállalás ellentétes megítélést vált ki a lakosság körében. Azon túl, hogy az RMDSZ ott van a központi intézményekben, helyi szinten is sikerült az embereinket elhelyezni a kialkudott intézményekben. Többek között a Temes megyei nyugdíjpénztárnál, a munkaerő-foglalkoztatónál és a tanfelügyelőségen van a magyar kisebbségnek képviselője. A magyar közösség számára fontos területekről van szó, ami nagyon sok embert érint. Ott vagyunk, ahol segíteni lehet, az önkormányzatokban is, a képviselőink olyan beruházásokat valósítottak meg, amelyek a helyi magyar közösségeket érintették.

Ami a kormány egész tevékenységét illeti, ezzel kapcsolatban elég sok a negatív visszajelzés is. Születtek kevésbé szimpatikus intézkedések a gazdasági krízis miatt, amelyeket 2011-ben nem lehetett feloldani, ez sokakban bizonyára keserű szájízt hagyott. Ennek a kormányzásnak van egy vitathatatlan eredménye: Románia nem került a fizetésképtelenség helyzetébe, illetve sikerült megőrizni a pénzügyi egyensúlyt. Az embereket viszont inkább az érdekli, hogy a fizetésük/nyugdíjuk mire elég és ebből a szempontból nincs mivel dicsekedni. Az RMDSZ-nek voltak pozitív kezdeményezései, amelyek nemcsak a tűzoltást és a kiadások csökkentését célozták, hanem arra irányultak, hogyan lehetne a gazdaságot gerjeszteni, de ezek sajnos megrekedtek.

– Az év vége felé kilakoltatással fenyegette a magyar intézményeket a Magyar Ház jelenlegi tulajdonosa. Sikerül-e megtartani legalább ezt az emeletet a magyar szervezetek számára?

– A Temes megyei RMDSZ-nek becsületbeli kötelessége a Magyar Ház  ügyét továbbra is képviselni, az ittlétünk kötelező, szimbólum értékű, annak ellenére, hogy anyagilag rendkívüli módon megviseli a szervezetet. Tavaly  kilakoltatással fenyegettek bennünket, de az év végére sikerült az adósságainkat rendezni. Nagyon szeretnénk a jövőben is tartani ezt a szintet a Magyar Házban, és azt szeretnénk elérni, hogy az országos RMDSZ is anyagilag valamilyen formában vegye ki a részét az emelet fenntartásából. Igaz, hogy rendelkezésünkre áll a Geml-székház és Kós Károly Közösségi Központ, de a Magyar Házban való jelenlétünknek az erkölcsi értéke is nagyon jelentős.

– Elnök úr, mit vár a 2012. évi helyi és parlamenti választásoktól?

– Rendkívül fontos számunkra, hogy ott legyünk, ahol tenni lehet a magyar közösségért, a parlamentben és az önkormányzatokban egyaránt – aki azt állítja, hogy ez nem fontos, valótlanságot mond! Szeretnénk a megyei tanácsba visszakerülni, ahonnan már 8 éve hiányzunk, szeretnénk megőrizni a helyünket a temesvári tanácsban, vidéki polgármestereinket és alpolgármestereinket, önkormányzati képviselőinket és talán bővíteni is a jelenlétünket. Végvár olyan település, ahol reális esélye van arra, hogy polgármesterséget szerezhetünk. Nagyon szeretnénk pár településen (Nagyszentmiklós, Temesrékas) visszakerülni az önkormányzatba. Jó volna visszaszerezni a 2008-ban elvesztett parlamenti képviselői helyet, annak ellenére, hogy a demográfiai arányok nem javultak és az egyéni körzetes választás szinte kizárttá teszi, hogy valamelyik körzetben egy RMDSZ-es jelölt megnyerje a választást. Döntés született arról, hogy folytatjuk a választási  együttműködést a bánsági kisebbségi szervezetekkel és úgy tűnik, ők is megértették: erre az együttműködésre szükség van.