Jobb évet várnak a tavalyinál

Erdős Bálintra, Nagyszintye község polgármesterére elődje igen nehéz örökséget hagyott: üres kassza mellett több mint 1 millió lej adósság terhelte a polgármesteri hivatalt. Hogy ilyen feltételek között bármilyen fejlesztés, infrastrukturális beruházás kivitelezésére nyílt-e lehetőség az elmúlt évben, illetve idén hasonlókat lehet-e tervezni, azt a következő beszélgetésben próbáljuk kideríteni.– Dióhéjban hogyan jellemezné az elmúlt évet?– Bár kritikus időszakot kellett átélnünk, nem elhanyagolható eredményt is sikerült elérnünk. Az ágyai bekötőút régóta áhított felújítását sikerült nagy vonalakban kiviteleznünk, tavasszal, amikor az időjárás megengedi, véglegesen be lesz fejezve. Ugyanakkor 1,74 millió lej beruházással a községi vízvezetékrendszer bővítése is megvalósult. Ágya teljesen rá van csatlakozva, a napokban érkeznek a szakemberek, akik Szapáryliget utolsó utcáját is rákötik a rendszerre.– Lesz elegendő igénylő a rendszer működtetéséhez?– Nagyon sokan igényelték már, de még folyamatosan érkeznek a kérések a vezetékes víz bekötésére. Az önkormányzat szempontjából nagyon fontos, hogy Kisjenőn létrejön a Vízszolgáltató Részvénytársaság, amelynek Nagyszintye község is tagja, tehát részvényese lesz. Amennyiben ez megtörténik, a vízszámlák kifizetését is a társaság fogja intézni. A csatlakozás ügyében megtörténtek a hivatalos lépések, de a szennyvízlefolyó közös megépítésének a pályázatában is részt veszünk. Az elmúlt évben a bennünket terhelő tetemes adósságállomány miatt a fentieknél többet nem tudtunk megvalósítani. A továbbiakban viszont, anyagi helyzetünk javulásának arányában, megpróbáljuk rendbe hozni a pénzhiány miatt elhanyagoltakat. Gondolok itt a belvízgondok megoldására, amelyek főként a szapáryligeti kolónián súlyosak, ahol több mint 30 háztartást veszélyeztet a belvíz. Ennek legfőbb okozói az emberek, akik nem hajlandók kitakarítani a házuk előtt eltömődött vízelvezető árkokat. Erre tanácsi határozatban kötelezzük őket, ha nem végzik el maguk a munkát, elvégzi a község, de a számlát benyújtjuk az érintetteknek. Megoldásra vár a mellékutcák zúzott kővel történő burkolása, a kultúrotthonok korszerűsítése. Gondolok itt elsősorban a lakodalmak alkalmával használatos konyháknak, illetve korszerű illemhelyeknek és mosdóknak a megépítésére. Szapáryligeten ebből a szempontból történt előrelépés, az ágyai kultúrotthonban viszont még sok a teendő. Az ágyai iskolában két tanterem fala megvetemedett, amit a tanfelügyelőség támogatásával meg kell javítanunk. Terveink szerint idén a szapáryligeti út is fel lesz újítva, a jelenlegi, leromlott állapotú aszfaltburkolatra teljes hoszszában új réteg kerül. Ezen túlmenően 1,3 kilométer hoszszan, a kolóniára új aszfaltos út is épül. A munkálatokra a közeljövőben kiutalnak annyi pénzt, hogy a kivitelezői versenytárgyalást el tudjuk indítani. A munkálatokra 1,6 millió lejt kértünk, amit nem valószínű, hogy egyszerre jóváhagynak. Annak idején az ágyai út felújítására is 1,5 millió lejt kértünk, először csupán 500 ezret utaltak ki, de már 900 ezernél tartunk, tehát a megyei tanács időközben azt is kipótolta. Ezért vagyok derűlátó a szapáryligeti úttal kapcsolatban is, az elkészülésében mindenképpen bízok.– Lesznek-e anyagiak a felsorolt gondok orvoslására?– Az elmúlt héten a megyei tanács vezetőségével folytatott tárgyalások eredményeként úgy gondolom, igen. Szerintem az idei év jobb lesz az elmúltnál, noha a költségvetési mutatóink egyelőre nem ilyen irányt jeleznek. Ígéretet kaptunk viszont, hogy idén, illetve jövőre több költségvetés-kiegészítés lesz, a kapott pénzzel mellékutcákat kívánunk zúzott kővel borítani, szeretnénk további betonjárdákat önteni…– Saját bevételeiket hogyan próbálják növelni?– Éppen erre akarok kitérni: lehet, némely állattartóknak fájdalmas lesz, de a községi legelők áldatlan helyzetén mindenképp változtatnunk kell. Az történt ugyanis, hogy a községi legelők hektárját talán az egész megyében példátlanul alacsony áron, egy évre 70 lejért adták bérbe. Az elmúlt két évben hektáronként a bérlők 80,3 euró állami támogatást kaptak, ami azt jelenti, hogy a 787 hektárnyi legelőt ingyen, sőt tetemes haszon mellett használták, miközben a község évente több mint 200 ezer lej bevételtől esett el. Alaposan utánanéztem a más községekben alkalmazott módszereknek. Példának okáért, Tőzmiske községben a legelőket ingyen adták használatba az állattartóknak, miközben a polgármesteri hivatal megkapta az utána járó állami támogatást. Nagyon okosan tették, mert mindenki jól járt. Simándon a községi legelő hektárját 120 euróért adták bérbe, ami tartalmazza az állami támogatást is. Mivel nálunk az elmúlt két évben közel 500 ezer lej bevételtől esett el a községi költségvetés, ezen az úton tovább nem lehet menni. Szerintem a legelő bére legkevesebb az állami támogatás értéke kell hogy legyen. Ha megszabadulunk az adósságunktól, beszélhetünk a csökkentésről is, de addig azt a luxust nem engedhetjük meg, hogy mások hasznot húzzanak belőle, miközben a község a rettenetes adósság alatt nyög.– Van-e elképzelés az adósságállománytól való megszabadulásra?– Ígéretet kaptunk, hogy az utcakövezések okán meglévő 300 ezer lej adósságunknak a kiegyenlítésében segítenek. A többi adósság kifizetési módját azonban még most sem látom. Mi mindent megpróbálunk a saját erőforrásaink bővítésére: a napokban hirdetjük versenytárgyalásra a 8 hektáros ipari parkunkat, amelyik Kisjenőről Nagyszintyére jövet, a községközpont előtti bal oldalon, az úgynevezett repülőtér-dűlő lenne, ahova az igénylők szállodát, futballisták számára edzőtábort kívánnak építeni. E célra kívánjuk kiadni. Ha viszont nem valósul meg, az ágyai bejárat mellett építeni szándékozott, kozmetikai cikkeket gyártó cég esetéhez hasonlóan, a területet visszavesszük községi tulajdonba. Mindezek mellett  pályázatot nyújtunk be napelemtelep építésére, amely villanyáramot fejlesztene a község intézményei, illetve a közvilágítás számára. A pályázatot hónap végéig nyújtjuk be, olyan csoport készíti, amelyiknek tagjai csak az elnyert pályázatból kérik az őket megillető részesedést. Tehát a tetemes adósság terhe alatt is megpróbálunk fejleszteni, növelni a saját erőforrásainkat, közben bizakodunk, hogy az idei jobb év lesz a tavalyinál.– Köszönöm a beszélgetést!