Kevesebb, de édesebb

Arad-Hegyalján az idei aszály miatt a szőlőszüretet több mint egy hónappal hamarább el kellett kezdeni, mert a szemek amúgy sem duzzadtak volna tovább, a nagy melegben inkább zsugorodtak, a magas cukortartalom miatt a méhek és a darazsak nagy károkat okoztak a termésben. 

A termés mennyisége, minősége, a szüret feltételeinek a felderítése céljából kerestünk meg néhány kis, illetve nagy szőlőtermesztőt.

Az otthonit egyedül műveli

Gyorokon Póta Marietta és férje, István a szőlődombon 0,34 hektáron, míg a ház mögötti kertben 0,05 hektáron termesztenek szőlőt. A szőlődombon merlot fajta vörösbor-, míg otthon csemegeszőlőt. Amint a betegeskedő férj helyett gazdálkodó Marietta asszony elmondta, az aszály közepette szüretelt terméssel nagy vonalakban elégedett, az mintegy 15%-kal kevesebb a tavalyinál. Főként a cukortartalommal elégedett, a must cukortartalma 22% volt, noha a bogyók apróbbak, fonnyadtabbak a szokásosnál. Legalábbis az otthoni termésnél, mert a szőlődombon termettet csak súlyra mérték. A közel 1800 kilónyi termést bérmunkásokkal leszüreteltette, majd eladta egy diószegi (Bihar megye) személynek, kilónként 2 lejért. Az otthoni csemegeszőlőből viszont kipréseltek mintegy 300 liter mustot. Marietta asszony olyannyira beletanult a szőlőtermesztésbe, a vele járó adminisztratív munkába, hogy egy 23 hektáron gazdálkodó olasz vállalkozónak a 14 hektárnyi termő szőlejével járó teendőket is maga irányítja, a szakmai teendőket azonban egy alkalmazott technikus vezeti. Az olasz szőlőjének a termése is 15-20%-kal alacsonyabb a tavalyinál. Az idei nyereségességet illetően, nehéz egyértelmű választ adni, hiszen a permetszerek igen megdrágultak, a napszámos munka sem olcsó – 8 órára 50 lejért lehet munkaerőt találni. Az itthoni szőlő biztosan kifizetődő, mert annak a permetezésen kívül minden munkáját maga végezte a helyi tradíció, a szőlőtermesztés továbbvitele, a szőlőtől és a vele való munkának a szeretetétől sarkallva.

Nedvesség nélkül amúgy sem lett volna édesebb

Páll János, a Minorita rend gyoroki pincemestere a dombról jó termést szüretelt, bár kissé magas a savtartalma, amit ellensúlyoz a szintén magas cukortartalom. Lenn, a völgyben viszont a télen megfagytak a rügyek, ezért a termés nagyjából a felére csökkent. A 0,7 hektáros lenti kert terméséből ugyanis általában 2000-3000 liter bort szoktak kipréselni, idén viszont, csak 1500 liter must folyt ki belőle. A muskotályt már augusztus végén leszüretelték, mert nedvesség nélkül amúgy sem lett volna édesebb, miközben csábító illata miatt a darazsak teljesen tönkre tették volna. Kevesebb, de jobb minőségű bor termett a völgyben.

A dombon tavaly vásárolt 0,83 hektár pinot noire fajta borszőlőt, ami bővebben termett, még aszúsodott is, ezért egy kevés aszúbort is készített. A dombon lévőt 1974-ben telepítették, tavaly valamennyire felújította. Akkor 2000 kiló termés volt rajta, idén az újítással együtt 1000 kilóval többet termett. Az öreg tőkék egy részét kiszedte, másokat új ágakkal felújított, de termőtőkét is hagyott. A régi tőkék javát azért sajnálja kiszedni, mert a gyökerei be vannak ágyazódva a sziklák közé, ahonnan sok ásványi sót szívnak ki, pumpálnak a bogyókba. Ahhoz képest, hogy a dombon újított is tőkéket, elégedett az idei termés mennyiségével, minőségével is.

Azzal együtt, hogy idén általában kevesebb, jobb minőségű szőlő termett, a bor felvásárlási ára Páll János szerint nem fog jelentősen emelkedni.

EU-támogatással szeretné újratelepíteni a régi szőlejét, de úgy hallotta, 2 évig nem lesz hozzá támogatás.

Hiánycikk a szőlő

Prózsa István a Pankotai Borpincészet társtulajdonosa arról beszélt, hogy a cége nagy mennyiségű felvásárolt szőlőt dolgoz fel, idén azonban nincs elég belőle. 40 hektár szőlőjük még terem, 36 hektárt újratelepítettek. Az országossá vált gyakorlat termésvisszaesést okozott, mert sokan újratelepítették a régi állományukat, ami még nem terem. Amikor elindult vörös borszőlőt keresni, csupán 1000-2000 kilót talált, ez viszont a szükséges mennyiséghez képest igen kevés. Jelenleg kilóját 1,5-2 lejért adják, ami nagyjából 50%-os áremelkedést jelent. Legnagyobb gond a szőlőhiány, ráadásul a jó cukortartalmuk mellett, segíteni kell a savtartalmat.

Idén 36 hektár újratelepítésére sikerült támogatást szerezniük. A tavalyi termést értékesítették, júliustól kénytelen felvásárolni asztali borokat az ország más vidékeiről, Magyarországról, illetve Olaszországból, mert a nagy üzletházakkal kötött szerződés szerint, folyamatosan biztosítania kell számukra a pankotai asztali borokat. Természetesen, ezt veszteséggel teheti, de hát a piacnak a megtartása áldozatokat is követel. A kimért borok talán jobban mennek, mint tavaly, mégpedig azért, mert azokat meg lehet kóstolni. A 20 üzletük közül 5 saját tulajdon, míg a többit bérlik. A legjobb piacuk Kolozsvár, ahol az 5 üzletükkel dominálják a piacot. Érdekes módon, Nagyváradon, Aradon, Temesváron vörös, Déván, Gyulafehérváron, Kolozsváron, Besztercén, Marosvásárhelyen, Szebenben és Brassóban a fehér borok mennek.

Fejlesztésként olyan gépet vásároltak, ami nem csak üvegbe, hanem 3, 5 vagy 10 literes dobozba is csomagolja a bort, hogy az még olcsóbb legyen. Más befektetést nem tudtak eszközölni, mert rengeteg pénzüket felemésztették az újratelepítések, amit az EU utófinanszírozással támogat.

Cél: a százhektáros ültetvény

Amikor a Wine Princess vállalat ópálosi telephelyére értünk, Balla Géza cégtulajdonos és Varga Roland kertészmérnök felügyelete mellett egy teherautó rakományát, a ládákba pakolt szőlőt közvetlenül a darálóba öntötték. A gép a kiszemelt, összezúzott szőlőt egy vastag vezetéken át az erjesztőbe, míg a szőlőszárat egy konténerbe továbbította. Amint dr. Balla Géza, nemzetközi hírnevű borbíró elmondta, a szőlő-, illetve bortermelés mellett nagy figyelmet fordítanak a borturizmusra is. Ezt a célt szolgálja a vállalat legújabb szerzeménye, a szabadtéri kemence, amelyikben a sült malac mellett számos olyan eledelt, süteményt is elkészítenek, amelyek a borkóstolással egybekötött vendéglátást szolgálják. Hétvégeken megtelik az 55 férőhelyes panzió, de nem is bánják, hogy hét közben távol maradnak a vendégek, legalább ilyenkor zavartalanul dolgozhatnak a szőlő feldolgozásán. A borturizmus ugyanis a szakmai bemutatótól függ. Elsősorban olyan csoportokat fogadnak, amelyeknek a tagjait a bor érdekli, csak utána jön az evés-ivás. 10 személytől felfelé a csoportoknak szakmai borbemutatót tartanak, és a panzióban is csak e bemutatók hallgatóságát szállásolják el.

Az idei szüretet egy hónappal korábban kezdték, a szárazság miatt nem lehetett betartani a korai, a közepes, illetve a később érés időszakait, egyszerre zúdult minden a nyakukba. A szőlő szereti ugyan a szárazságot, a napfényt és a meleget, de csak akkor, ha megfelelő mennyiségű csapadékot is kap. Idén ez nem így történt, ezért főleg a fiatal, a 4-6 éves ültetvények szenvedték meg a meleget. Jó bort inkább a dombvidéken lehet termeszteni, idén azonban a síkságon ültetett szőlők tudták jobban átvészelni a szárazságot, mert ott közelebb van az altalaji víz. A dombon olyan parcellák is vannak, ahol a sziklán lévő termőtalaj vastagsága nem haladja meg a 30 centit, ezért itt nem csak a szőlőfürt, hanem maga a szőlő is kiszáradt. A 75 hektárnyi ültetvényben mintegy 1,5 hektár a jelzett okok miatt kiszáradt, azt újra kell telepíteni, ami nagy veszteség.

Az utóbbi évek elég aszályosak voltak, ezért nagyon el kell gondolkodni a csepegtető berendezések beszerzésén. Legnagyobb gondot azonban a dombtetőn megépítendő hatalmas tartály, illetve a víznek az odaszivattyúzása képezi. Balla Géza szerint még egy, az ideihez hasonló aszályos év esetén óriási gondok merülnek fel a borvidéken, ahol nem csak a termés, de a növény is elpusztulhat. A tavalyihoz képest, az idei termés azért is kevesebb mert a bogyók sokkal apróbbak, miközben a szár, illetve a mag nagysága megmaradt, tehát kevesebb levet tartalmaznak. Normális évben 100 kiló szőlőből 60-65 liter mustot lehet kipréselni, idén viszont aki a jelzett mennyiségből 50 litert kiprésel, az jól jár. Minőségi gondok viszont nem lesznek, nagyon jók a mustfokok, a savtartalmak. Náluk a tavalyi prémium borok még hordókban vannak, 2-2 évenként folyamatosan újulnak fel a tételeik. A vállalat kereskedői folyamatosan viszik a borokat, de az elmúlt két évben megugrott a kereslet az olcsó, gyenge minőségű borok iránt, noha olcsó, egyben jó minőségű bort nem lehet előállítani. A szupermarketben sokszor maga is olyan olcsó borokat lát, amelyeknek a fogyasztói ára nem fedezi a dugó, a címke és az üveg árát sem, ezért senki borát nem kívánja blamálni, de azok nem láthattak szőlőt.

Ami a fejlesztéseket illeti, idén 16 hektár szőlőt telepítettek újra, ebből 10 hektáron kivágták a régi ültetvényeket, illetve 6 hektár parlagot telepítettek újra. Dr. Balla Géza azt szeretné, ha a következő években ültetvényeinek a 80%-át újratelepíthetné. 15-20 hektár Kadarka, illetve Kékfrankos fajtához nem akar hozzányúlni, amelyek 40-60 éves tőkék ugyan, de fantasztikus minőséget produkálnak, ezért nincs szíve kivágni. Egyelőre leállt az újratelepítéseknek a támogatása, de csak azért, mert sok helyen fej nélkül végezték. Olyanok is kaptak ültetésre engedélyt, akik soha életükben szőlőt nem láttak, ráadásul olyan helyeken, ahol soha nem volt szőlő. Ezek csak a támogatás felvétele miatt telepítettek. A jelzett okok miatt elfogyott az ország rendelkezésre 2013-ig biztosított támogatási keret, de a 2014–2020 között beinduló pályázati kiírásban nem csak szőlőtelepítést, hanem a borkészítő egységeknek a felújítását is támogatnák. A nálunk tapasztalt rendellenességek kiiktatása végett, a pályázati feltételek sokkal szigorúbbak lesznek.

A 75 hektárnyi termő szőlőből 40 hektárt újratelepítettek, de ha beindul a jelzett pályázat, a rendelkezésre álló 20 hektárnyi parlagot is szeretnék beültetni. 100 hektárra szeretné bővíteni a termőterületet, mert az a minőségileg még kézben tartható termőterület. Ehhez viszont növelni kell a tárolási és feldolgozási kapacitásokat. Idén új palackozó gépsort vásároltak, aminek egy részét bankkölcsönből fedeztek. Szerencsére, a Farmer Program révén az állam átvállalta a banki kamatok egy részét. Ami a piackutatást illeti, a válság miatt a minőségi borfogyasztás visszaesett, miközben a borban utazó játékosok száma egyre nő. Idén Düsseldorfban és Londonban voltak, nagy borvásárokon, november 6–10. között a Hongkongban szervezendő nagy borkiállításon és -vásáron szeretnének részt venni. Jövőre a kínai piac felé szeretnének határozott lépéseket tenni. E törekvésben nagy hátrány, hogy az olasz, a francia és spanyol bortermelők háromszoros EU-támogatást kapnak a hazaiakhoz viszonyítva, ezért sokkal olcsóbban adhatják a boraikat – osztotta meg véleményét a Nyugati Jelennel dr. Balla Géza.

*