Kievickélődés a mélyvízből

– A kisebbségi törvénytervezet megszavazása része az RMDSZ és a PD-L által kötött kormányzási protokollumnak, s ha a román partner tartja magát az ígéretéhez, akkor még ebben a parlamenti szesszióban megszülethet végre abban a formában, amely úgy a Szövetség, mint a többi kisebbség számára is elfogadható – magyarázta a Nyugati Jelennek Faragó Péter aradi RMDSZ-képviselő.

Tény, a kisebbségi törvénytervezet már évek óta a parlament gumicsontja, amelyet korábban még rágtak egy kicsit, az elmúlt egy évben azonban behajították az egészet a törvényhozás amúgy is egyre szűkösebb sufnijába. Visszapergetve az elmúlt éveket, faragó Péter elmondta, a tervezetet a kormány már 2006-ban benyújtotta a parlament felsőházának – igaz, akkor is csak azért, mert az RMDSZ, mint koalíciós társa hátulról bökdöste –, a szenátus azonban startból visszautasította az egészet, így átkerült a képviselőházba, amely a döntő ház.

– Nem túlzok, 2006-től errefele mindenbe belekötöttek, mindent előszedtek, csak hogy a tervezet megrekedjen még a bizottságokban – elevenítette fel az eseményeket Faragó. – Kitalálták, hogy ezt a törvénytervezetet együttesen kell tárgyalja a kulturális, az oktatási és a jogi szakbizottság. Sőt, nem elég, ha az együttes bizottság szavazóképes, külön-külön minden egyes bizottságban is megfelelő kvórum kell. Így aztán előfordult, ha véletlenül határozatképes is volt a bizottság, két-három román képviselő fogta magát, és az ülés megkezdése előtt hirtelen távozott.

Vagyis most minden attól függ, lesz-e politikai akarat a PD-L-ben, hogy betartsa az Emil Boc által a két ház plénuma előtt tett törvényalkotási prioritásokat. Amelyeknek fontos eleme a kisebbségi törvénytervezet.

– Gyakorlatilag újra kell tárgyalni az egész tervezetet, egyeztetni a kényes kérdéseket, keményen kiállni elképzeléseink mellett – nézett az elkövetkező hónapokra Faragó. – Csak a tanügyi rész a lábán úgy, ahogy, itt csupán egy, tárgyalandó cikkely maradt, amikor megrekedt a folyamat. Persze, több kényes cikkelye is van a tervezetnek, amelyek közül nem mindegyik érint bennünket, magyarokat is, és azokra a kisebbségekre vonatkozik, amelyeknek képviselői hivatalból kapnak egy helyet a T. Házban, mint elismert érdekképviselet. De ez a kérdés gondot okozhat, hisz a cigányságot vagy a szlovákokat több szervezet, párt is képvisel, s akkor melyik kapja a hivatalosan járó egy helyet. Mindezek mellett, a lényeg, hogy a kisebbségi törvény, ha, ismétlem, az általunk elfogadott formában kerül megszavazásra, önrendelkezést biztosít, beleszólást a kulturális, oktatási intézményeink ügyeibe – magyarázta Faragó Péter.