Kulcsszó: nagyarányú részvétel, összefogás

Noha az eredetileg meghirdetett napirendben harmadik pontként szerepelt, Bognár Levente megyei elnök javaslatára az RMDSZ Arad Megyei Szervezete évi rendes közgyűlésének küldöttei egyhangúlag megszavazták, hogy a december 9-i parlamenti választásokra a parlamenti jelöltek állítását elsőként ejtsék meg. Jól döntöttek, hiszen a szavazatszámlálás alatt nem maradt holtidő.

A Kultúrpalotában megtartott közgyűlés elnökségében Szabó Mihály, Hadnagy Dénes, Bognár Levente, Székely István, az RMDSZ helyettes főtitkára és Cziszter Kálmán foglalt helyet. A megyebeli RMDSZ-közgyűléseken megválasztott küldöttek megtudhatták, hogy a tél eleji parlamenti választásokra hárman nyújtották be indulási igényüket, valamennyien Románia képviselőházára, jelölés a szenátori tisztségre nem történt. Az RMDSZ teljes listával indul Arad megyében, azaz valamennyi (hét alsóházi és három szenátori) választási körzetben indít jelöltet, a további – tulajdonképpen esélytelen – jelöltek megnevezésére a későbbiekben kerül sor.

Indításként Székely István, az RMDSZ országos szervezetének főtitkár-helyettese örömét fejezte ki, hogy egy olyan erős, nagy megyében vehet részt a közgyűlésen, ahol biztosan lesz parlamenti képviselő. (Későbbi felszólalásában árnyalta optimista kijelentését: az Arad megyei szavazatok 14,3 százalékára van szükség ahhoz, hogy a magyarság biztosan bejuttassa képviselőjét, az kell tehát, hogy a magyarság igen nagy arányban menjen el saját jelöltjeire szavazzon.)

Minthogy a képviselői mandátumra három jelölt nyújtotta be igényét, rangsorolásukat (a lista első, második, harmadik helyre helyezésüket) is el kellett döntenie a közgyűlésnek, tehát (ábécé sorrendben), mindhárman szót kaptak hogy eddigi tevékenységükről, elképzeléseikről beszámoljanak.

Faragó Péter jelenlegi parlamenti képviselő elemi érdeknek nevezte, hogy december 9. után is ott legyünk (Arad megyei magyarok, szerk. megj.) a parlamentben, különben nem tudjuk érdekeinket megfelelően képviselni. Aradnak 1990 óta mindig volt képviselője, jelenléte a parlamentben garancia arra, hogy beleszólhatunk az ország és a szűkebb közösség érdekeit illető kérdésekbe. Emlékeztetett arra: a magyarság autonómiaigénye (még a kulturális autonómiáé is) egyelőre áthatolhatatlan falba ütközik, és fontos lenne a kisebbségi törvény elfogadása is. Megemlítette: a parlamentben megpróbált becsületesen helytállni, a magyar közösséget képviselni, és azt szeretné, ha az idei választások után is lenne Aradnak magyar képviselője, mert „meg kell vívni a harcot, hogy szülőföldünkön tudjunk boldogulni”.

Király András oktatásügyi államtitkár bemutatkozását azzal indította, hogy 20 évvel ezelőtt kapta első RMDSZ-megbízatását, választási kampányfőnök volt (akkoriban Arad megyének szenátora is volt!), aztán mindjárt azt hangsúlyozta: a siker érdekében a közösség egységére, közös akaratára van szükség Aradtól Brassóig, Nagylaktól Soborsinig. „A jelöltek ’nyitott könyv’ önök előtt, akiknek az eredmények természetesnek tűnnek; természetesnek vesszük, hogy van Aradon van Csiky Gergely Főgimnázium, áll a Szabadság-szobor, hogy szinte minden magyar községben önálló jogi személyiségű iskolák vannak, pedig ezek mögött kemény munka és harc áll. Ezt egyféleképpen lehet „megköszönni”: azzal, hogy az RMDSZ-re szavaznak, nem azokra, akik szét akarják verni. A közösségnek egységre, közös akaratra van szüksége, hangoztatta Király, aki elmondása szerint most, oktatásügyi államtitkárként is a magyar közösségért dolgozik.

Tóth Csaba azt hangsúlyozta: bárki lesz a képviselőjelölt, az Bukarestben az aradi magyarság érdekeit fogja képviselni. A következő négy évben olyan döntések várhatók vagy lesznek előkészítve, amelyek meghatározzák életünket, nagyon fontos tehát e döntésekben való részvétel. A jelöltnek, emelte ki, integrálónak kell lennie, az RMDSZ nem engedheti meg magának, hogy ellentétes nézetek, vélemények uralkodjanak el. A rangsorolás a legkevésbé fontos, az üzenet az, hogy az aradi magyarságnak kijár a parlamenti hely, ami azonban a mai számok tükrében pengeélen tancol. A soron következő kampányban a tulipán legyen a sztár, ne a három jelölt valamelyike.

Miközben az öttagú bizottság az egyes jelöltekre leadott szavazatokat számolta, Bognár Levente megyei elnök a megyei RMDSZ-szervezet beszámolóját terjesztette elő a legutóbbi küldöttgyűlés óta folytatott tevékenységről. Megemlítette az erdélyi konzultáció keretében kérdőívekkel végzett felmérést, a népszámlálási, a helyhatósági választási kampányt, szólt az államelnök felfüggesztése kapcsán kialakult helyzetről, az iskolákról (kiemelve az erdőhegyi iskola önállósodását), a kulturális eredményekről, rendezvényekről, az egyházakkal való együttműködésről, az RMDSZ megyei szervezetén belül folyó munkáról, a szakbizottságok tevékenységéről, hangsúlyozva: a továbbiakban minden szinten hatékonyabb érdekképviseltre van szükség.

A munkájával közben elkészült szavazatszámláló bizottság bejelentette a jelöltek körében kialakult sorrendet: a 144 jelenlévő küldött közül Faragó Péterre 57-en, Király Andrásra 49-en, Tóth Csabára 37-en szavaztak (egy szavazat érvénytelen volt), ami azt jelenti: a megyei RMDSZ parlamenti jelöltlista első helyén a legtöbb szavazatot kapott jelölt áll majd.

A továbbiakban ismét felszólalt Székely István, Faragó Péter parlamenti képviselő politikai beszámolót tartott, Szabó Mihály ügyvezető elnök a szakbizottságok, köztük a pénzügyi-ellenőrző bizottság beszámolóit terjesztette elő, Király András államtitkár a megye magyar oktatásának kérdéseiről beszélt, felszólalt továbbá Sipos György megyei tanácsos és Almási Vince kisiratosi polgármester, a megyei Önkormányzati Tanács elnöke, valamint Farkas Viktória, a Máltai Szeretetszolgálat megyei vezetője az Arad-Mosóczy-telepi RMDSZ nevében.