Legfontosabb a közösségi érdek

Amint hétfői lapszámunkban olvashatták, Bognár Levente, az RMDSZ Arad Megyei elnöke a negyedik mandátumát kezdheti Arad alpolgármestereként. 

A választások óta eltelt, a pártokkal lebonyolított, feszültséggel terhelt időszakról, illetve a további tervekről beszélgettünk Bognár Leventével.

– Gratulálunk legújabb mandátumához, hogyan kezdi el azt?

– Köszönöm a gratulációt. Szerintem, az eredmények tudatában, előbb le kell zárnunk a kampányidőszakot, amit becsülettel teljesítettünk. Éppen ezért, köszönetet mondunk azoknak, akik a jelöltjeinkre szavaztak. Utána viszont nehéz tárgyalási periódus következett, aminek a végén ki kellett alakítanunk egy helyi együttműködési rendszert. E döntések meghozatalakor mindenképp figyelembe kellett vennünk a közösség alapvető érdekeit. Amikor a tisztségek kerültek szóba, figyelembe kellett vennünk, hogy ne a tisztség számítson, hanem az, amit a tisztségen keresztül elérhetünk, milyen feladatokat láthatunk el a segítségükkel.

– Úgy tudom, mindkét tábor meg szerette volna nyerni koalíciós partnernek a szövetséget.

– Valóban, hiszen a városi és megyei szinten polgármester, illetve megyei tanácsi elnöki tisztséget nyert Keresztény-Demokrata Mozgalom (MC-L), ugyanakkor a jelenlegi országos hatalmat gyakorló Szociál-Liberális Szövetség (USL) is megpróbált befolyásolni a velük történő szövetkezésre. Mi mérlegeltünk, kerületi elnökökkel és több személlyel konzultáltunk. Az Állandó Tanács végleges döntéséig számos elképzelést elemeztünk, nehéz döntéseket kellett meghoznunk, miközben a bukaresti politikai helyzet is nyomást gyakorolt ránk. A Dâmboviţa-parti típusú sárdobálásból azonban úgy éreztük, jobb, ha kimaradunk. A megyei és aradi tanácsi koalíciókat mindkét fél egy kalap alatt tárgyalta.  Mivel nem mi voltunk a mérleg nyelve a megyei tanácsban, ahol a PP DD 3 tanácsosi tisztséget szerzett, felértékelődött a szerepük. Mi eredetileg a MC-L megyei és városi vezetőségével tárgyaltunk, közben nekik is, a megyei tanácsban történő többség megszerzése érdekében be kellett venniük a PP DD képviselőit is. A MC-L nekünk felajánlotta az alpolgármesteri tisztséget Aradon. Az USL ellenzéki szerepkörből ajánlott alpolgármesteri vagy alelnöki tisztséget. Számunkra azonban nem ez volt az elsőrendű cél. Sokat mérlegeltük az ellenzéki helyzetet is, ami minden szempontból feszültséggel terhelt patthelyzetnek mutatkozott, hiszen be kellett volna állnunk a sárdobáló ellenzék közé, miközben nem tudtunk volna érvényt szerezni a közösségi elvárásoknak. A véleményformáló személyiségek úgy érveltek, nem szabad bemennünk ebbe a feszültséggócba, ami semmi jót nem ígért az aradi és a megyei magyar közösség számára. Döntésünk meghozatalakor azt is figyelembe kellett vennünk, hogy az aradi magyar közösség mindig jó viszonyban volt Falcă polgármesterrel. Az igazsághoz tartozik, hogy a mögöttünk lévő két mandátum alatti együttműködés során sok mindent valósítottunk meg a magyar közösség számára. Elsősorban a Csiky Gergely Főgimnáziumban zajlott felújításokra, az új iskolaszárny építésére gondolok, amivel kapcsolatban rendezni kellett az intézmény jogi státusát. A 49 évre szóló bérleti szerződést 5 alkalommal tárgyaltuk le, hogy a város által befektetett pénz a magyar oktatást szolgálja, de az évek során felmerültek bizonyos adóügyek is, amelyeket szintén sikerült lerendeznünk. Az új épületszárny közel 1 millió euró befektetéssel megépült, ami szintén egy sor jogi kérdést vetett fel. Ugyancsak a Főgimnázium régi épületében idén is komoly munkálatokat végzünk, hiszen az épület egyik hátulsó homlokzatát vakoltattuk be, szigeteltettük el, de tervben van az összes nyílászárónak új, hőszigetelőre történő cseréje is, ami további komoly befektetést jelent. Most készül hozzá a tanulmányterv, a beruházás összértékét még nem ismerjük. Ugyancsak ebben azt időszakban sikerült a belvárosi Szentháromság-szobrot visszaállítani, az újaradit felújítani. Nem elhanyagolandó a kulturális rendezvényeinknek a támogatása sem, amit városi pénzből több oldalról is támogattunk: a Kamaraszínház mellett a civilszervezeteinknek, az egyházainknak templomjavításra rendszeresen támogatást tudtunk nyújtani, ami könyvkiadással is párosult. E támogatási rendszert továbbra is működtetni szeretnénk. Mindezek tudatában, szem előtt tartva a magyar közösség érdekeit, úgy érzetük, az eddigi jó együttműködést kár lett volna felrúgni. Tehát a kölcsönös tisztelet jegyében, a jól működött helyi együttműködés szellemében az RMDSZ Arad megyei Állandó Tanácsa hozta meg a végső döntést az MC-L szövetség támogatására.

– Mi lesz, ha a megye nem kap kormánypénzeket?

– Tudom, nehéz periódus vár ránk, éppen ezért mindkét oldallal folyamatos tárgyalást folytattunk, nem zárkóztunk, a jövőben sem zárkózunk el az állandó dialógustól. Nagy dilemmánk volt, hogyan tovább? De országos szinten is többször elhangzott, hogy ne menjünk szembe a megválasztott tisztségviselőkkel. Erre jó ellenpélda a marosvásárhelyi, ellenzékből megválasztott alpolgármester helyzete.

– Az USL is felajánlotta az alpolgármesteri tisztséget, milyen helyzet állhatott volna elő Aradon, ellenzéki szerepkörben?

– Állandó konfliktushelyzet lett volna, hiszen a Közigazgatási törvény kimondja: a polgármester az intézmény vezetője, akinek az alpolgármester az alárendeltje. Tehát a polgármester szabja meg az alpolgármester feladatkörét. Végrehajtó szerepkörről lévén szó, aminek a polgármester a vezetője, az alpolgármestert teljesen holtvágányra helyezheti, lehetetlen helyzetbe hozhatja, ahonnan tétlen szemlélője lehet az eseményeknek. Hasonló a helyzet megyei szinten is. Tehát magyar szempontból ennek semmilyen hozadéka nem lett volna, amit nem vállalhattunk fel.

– Mi volt az Arad megyei dilemmáról az RMDSZ országos elnökségének a véleménye?

– Mindenképp az egyeztetések folytatására ösztönöztek, csakhogy országos szinten az USL számottevő győzelmet aratott, nekünk viszont helyben kellett döntést hoznunk még akkor is, ha az országos trend más irányt mutat. Végül is a helyi véleményeket figyelembe véve, az Állandó Tanácsban részletesen átbeszélve, az Arad megyei helyzetet felmérve, a közösség érdekeinek leginkább kedvező döntést hoztuk meg.

– Mik a legsürgősebb teendők?

– A tárgyalásokra nem a tisztségekért mentünk, hanem el volt készítve az igénylistánk: megyei szinten mindenképp elvárjuk az 5 magyar polgármester által vezetett községnek a támogatását, infrastrukturális fejlesztést, kulturális rendezvényeinknek a támogatását, de Aradon is folytatni kívánjuk a magyar közösségnek fontos, már említett területek finanszírozását. Az aradi tanácsban Cziszter Kálmánnal dolgozunk ezen, de a megyei tanácsban is két tanácsosunk Sipos György és Bölöni György dolgozik, akikkel együtt vitattuk meg a dolgokat. Éppen ezért bízom abban, hogy a százalékos arányunknak megfelelően, sőt talán még nagyobb arányban is támogatásokat tudunk szerezni.

– Mi a helyzet megyei szinten az RMDSZ-es alpolgármesteri tisztségekkel?

– Zimándújfalun Kocsis József, Sofronyán Sandu Piroska, Kisiratoson Halai János továbbra is alpolgármester, de Fazekasvarsándon is szeretnénk alpolgármesteri tisztségbe juttatni Tóth Mihályt. Amint látszik, a megye minden olyan községében, ahol a magyarság számaránya jelentős, komoly tárgyalásokat folytattunk az éppen hatalomra került polgármester pártjával az alpolgármesteri tisztségeknek a megszerzéséért, mert munkánk legfontosabb célja a magyar közösségek helyi érdekeinek az érvényesítése. Ez vezérelte az Állandó Tanácsot az aradi, illetve a megyei vonatkozású koalíciós döntéseknek a meghozatalában.

– Köszönöm a tájékoztatót.