Lelki megifjodást hoztak

Hóvirággal köszöntötték vasárnap a szászvárosi református gyülekezet tagjait a Vártemplom őrei. A dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum VIII. A. osztálya az Örökségünk őrei program keretében 2013-ban fogadta örökbe a szászvárosi vártemplomot. Az elmúlt közel két esztendőben számtalan tevékenység során népszerűsítették védencüket: – Az első időszakban a világhálós népszerűsítésre koncentráltunk, Facebook-oldalt és honlapot készítettünk, majd könyvjelzőket, kártyanaptárokat osztogattunk templomokban, az iskolában, különböző helyi és országos rendezvényeken. A tavalyi bemutatóra szülői segítséggel elkészítettük a templom makettjét, power pointos bemutatót is szerkesztettünk. És közben gyakran látogatjuk a szászvárosi református gyülekezetet – számolt be a csapat tevékenységéről Kun-Gazda Sára és Lengyel Mária. Az utóbbi látogatást március elsejére időzítették a diákok, amikor részt vettek a rendes vasárnapi istentiszteleten, majd Lengyel Izabella zenetanárnő vezetésével ifjúsági énekeket adtak elő a gyülekezet körében, és virággal köszöntöttek minden jelenlévőt. Ez alkalmon jelen volt az Erdély TV is, melynek munkatársai rövid filmet forgattak a dévai örökségőrzőkről. A vártemplom őrei örömmel beszéltek tevékenységeikről és mutatták be a 800 éves templomot. – Két évvel korábban nem sokat tudtam erről a műemléképületről. De ahányszor eljövünk, mindig újabb és újabb információkat szerzünk. Most volt alkalmam megnézni azt az alapkövet, amit nyolcszáz évvel ezelőtt, 1213-ban, a templomépítés alkalmával helyezett el az akkori püspök. Ezt ma ereklyeként őrzik egy falba épített szekrényben – mutatott az értékes darabra Gáspár-Barra Áron.

A diákokat a gyülekezet és Sipos Szabolcs lelkipásztor egyaránt örömmel fogadta. – Itt most, Hunyad megye második legrégibb református templomának falai között állunk, amely rendkívül sok értéket rejt. Ám gyülekezetünk rohamosan apad. Pillanatnyilag 130 lelket számlálunk, de az átlagéletkor 65 év körül mozog. Ezért különösen nagy öröm számunkra, amikor a dévai diákok eljönnek, szavalnak, énekelnek, köztünk vannak, hiszen ha fizikailag nem is, de lélekben megfiatalítják a közösségünket – fogalmazott Sipos Szabolcs lelkipásztor.