Lengyelék birodalma

Van-e ki e nevet nem ismeri? Persze a régi aradiakra gondolok, akik még őriznek egy-egy becses bútordarabot saját fiatalságuk emlékeként, netán szülői örökségből. A Lengyel hálószoba és kellékei ugyanis ma is értéket képviselnek, s akinek szobáját díszítik, az nem igazán válik meg tőle egy-egy modernebb szekrényért, ágyért vagy fotelért.
A Lengyel-palota egy kissé kakukktojás e sorozatban. Homlokzati „ráncfelvarrása” ugyanis még jóval az épület-felújítási „kampány” előtt történt meg, de jobb- és baloldali szomszédjai a mai Forradalom útján már megfiatalodtak, így hamarosan ez a jellegzetes épület sem kerülheti el a felújítást. Annál is inkább, mert az eklektika utolsó időszakában épült, minden stílusból „jutott” számára valami. Úgy szép, ahogy van.
A névadó és az első tulajdonos, Lengyel Lőrinc szegedi kárpitosmesterként kezdte. Szakmai karrierje a kiegyezést követő évtizedek iparosodási lázában gyorsan ívelt. Asztalosműhelyt nyitott, majd hamarosan a nagy árvíz utáni Tisza-parti városban sikeresen megmérkőzött a konkurenciával, és egyre terjeszkedett. A nevét viselő bérpalota ma is a szegedi belváros egyik jellegzetes épülete. 
Aztán „kilépett” a város árnyékából. Aradon is műhelyt nyitott, nagyobbat és fajsúlyosabbat, mint Szegeden. 
A Lengyel bútor rövidesen fogalom, a minőség mércéje lett nemcsak a régióban, hanem az egész országban. Aligha véletlen, hogy az uralkodói udvarból a budavári palota bútorzatának elkészítésére kapott megbízatást. Ráadásként a párizsi világkiállításon aranyoklevelet nyert.
Bukarestből is kapott megbízatást, ahol az első világháborút követő évtizedekben leányvállalatot nyitott. Akkoriban Aradon már hat jelentős bútorgyártó cég működött, de Lengyeléknek egyik sem jelentett komoly versenytársat. 
Az alapító három fiúgyermekéből a legidősebb (ugyancsak Lőrinc névre hallgatott) folytatta a sikersorozatot. 
Az első világháború éveiben Manó névre hallgató fia vette át az aradi részleget, aki a város közéletében is fontos szerepet játszott. Manó a főutcáról (az egykori Andrássy út) az épület udvarára helyezte át a bútorraktárt, de a korábban nagyon látványos és az aradiak által kedvelt kirakat megmaradt. Itt az újdonságok kaptak helyet.
A Lengyel cég követője lett az államosítás után az IMAR bútorgyár, amely más körülmények és követelmények és igények közepette ugyancsak országos hírnévre tett szert.