Luxus vagy biztonságérzet és megelőzés?

„Nem kell félni az elbocsátásoktól”

Arad– Amióta Liviu Popa országos rendőrfőkapitány bejelentette, hogy a közeljövőben megszűnnek a „luxusnak” számító községi rendőrőrsök, megyei szinten tanulmányok készülnek arról, hogyan szervezhetnék át a leghatékonyabban az Arad Megyei Rendőr-felügyelőség működését. 

A Román Rendőrség (IGPR) teljes átszervezésének a részeként ugyanis május elsejéig az ország mind a 2834 községi rendőrőrsét felszámolnák, helyettük pedig minden megyében ún. regionális központokat létesítenének. A regionális központok 4-5 községet látnának el és állandó rendőri felügyeletet biztosítanának ezekben, napi 24 órás járőrözéssel. Az IGPR vezetője szerint ugyanis sok községben a lakosság alacsony létszáma, illetve a csökkent bűnözési ráta nem indokolja az őrsök fenntartását. Ráadásul nem minden rendőrőrs működik saját ingatlanban, jó részükért bért fizetnek vagy a használt épületet visszaigényelte a jogos tulajdonos. Az érintettek – egyik oldalon a rendőrség, másik oldalon a polgármesteri hivatalok – véleménye megoszlik ez ügyben.

Az Arad Megyei Rendőr-felügyelőség parancsnoka, Nicolae Bătrân a Nyugati Jelennek elmondta, még ők sem tudják, pontosan hogyan is fogják átszervezni a felügyelőség munkáját, azzal azonban tisztában vannak, hogy sok olyan település van, ahol felesleges rendőrőrsöt működtetni. Arad megyében összesen 68 községi rendőrőrsről lenne szó, ezek közül 24 bérelt helyiségben működik.

A parancsnok saját bevallása szerint nem látja értelmét annak, hogy olyan településeken is fenntartsanak őrsöket, ahol a bűnözés nem jelent különösebb problémát. Ilyen például Raj (Brazii), Ignafalva (Igneşti) vagy Sistaróc (Şiştarovăţ) helységek, ahol a lakosság zöme elöregedett és szinte nincs is bűnözés. – Egyik elképzelésünk szerint Arad megyében 10-11 regionális rendőrségi központot létesítenénk, mindegyikhez körülbelül 5 község tartozna. A központokat azokon a településeken fogják létrehozni, ahol a legfejlettebb a rendőrségi logisztika. A regionális központok rendőrei 12-24 órás műszakban dolgoznának és folyamatos járőrözéseken járnák be a hozzájuk sorolt településeket – nyilatkozta a parancsnok, aki szerint főként az éjjeli járőrözésre helyeznék a hangsúlyt, mivel a statisztikák is azt mutatják, hogy a vidéki bűncselekmények 90%-a sötétedés után, javarészt éjjel történik.

Bătrân kihangsúlyozta: a községi rendőrőrsök felszámolásával nem fogják elbocsátani a vidéki rendőröket, hisz szükség lesz rájuk a járőrözéseken. Ennek kapcsán azt is ki kell dolgozni, hogy milyen távolságokat fognak bejárni a járőröző rendőrök, illetve hogyan történik majd a műszakok beosztása. – Tisztában vagyunk vele, hogy az átszervezéseknek nem igazán örülnek a polgármesterek, de meg kell érteniük, hogy nem működhetünk veszteségesen – jegyezte meg a parancsnok, aki szerint a megyei rendőr-felügyelőségek egyelőre a központi utasításokat várják és még számos közös egyeztetésen is túl kell esniük. Várhatóan megyei szinten március elejéig pontos képet kapnak majd az átszervezésekről, illetve arról, hogy hol alakulnak majd meg azok a bizonyos regionális központok.

Helyben kérhessenek hatósági segítséget

Kisiratos polgármestere támogatja a rendőrség átszervezését, még a létszámcsökkentést is, de azt elfogadhatatlannak tartja, hogy a lakosság ne kérhessen helyben hatósági segítséget. „Harminchat évig, amíg nem rendelkeztünk saját közigazgatással, tapasztaltuk ennek a hátrányait, és nem kérünk még egyszer belőle – jelentette ki Almási Vince. – Az embereknek biztonságérzetet ad a rendőr jelenléte, és az önkormányzatnak is nagyon sokat segít, mert ha vannak vitás esetek, mondjuk, rámegy a juhász a nyájjal valakinek a földjére, vagy ehhez hasonlók, ők teremtenek rendet, és nem érhet minket vád, hogy részrehajlók vagyunk.”

Az elöljáró alternatívaként elfogadja a helyi (az önkormányzatnak alárendelt) rendőrség megalakítását, de amíg nem rendelkezik törvény ennek a státusáról, hogy miből és mennyiért tartsák fenn, illetve foglalkoztassanak embereket, szó sem lehet a létrehozásáról. Almási Vince egyetért a takarékoskodással, de szerinte az ésszerűtlen spórolás nem vezet jóra; ráadásul a kisiratosi őrs nem kerülhetett túl sokba a belügynek. „A három rendőri állásból kettő van beöltve – nekik biztos, hogy nehéz, mert nem nyolcórás munkaidőről van szó –, a székhelyért nem kell bérleti díjat fizetniük a tanácsnak, emellett a telefont, az internet-szolgáltatást és a villanyszámlát is mi álljuk – sorolta a polgármester. – Azt mondták egyszer, hogy Kisiratos közbiztonsága a Hágáéval vetekszik: valóban nagyon nagy ritkán történik bűntény, és az elkövetők sosem kisiratosiak. De határ menti község a miénk, és ha belépünk a schengeni övezetbe, akkor már erdőn-mezőn jöhet-mehet akárki, nekünk meg nem lesz rendőrünk. Az emberek féltik ingatlanjaikat, ingóságaikat, a lábon álló vagy a betakarított termést.”

„Velük vagy nélkülük, ugyanaz”

Sofronyán mindhárom rendőri állás foglalt, de Sandu Piroska alpolgármester szerint „velük vagy nélkülük, ugyanaz a helyzet”. Az elmúlt egy-két évben elszaporodtak a betörések és a lopások a község két településén, de a közegek egy esetben sem kapták el a tettest (vagy tetteseket), az elöljáró szerint még olyankor sem, amikor a sértett szolgáltatott nyilvánvaló bizonyítékot. „Azt mondták, hogy alkalmazzunk éjjeliőrt. De a helyi tanács minden hónapban 150 lej üzemanyag-hozzájárulást szavazott meg, hogy átjárjanak Szentpálra is” – háborgott az alpolgármester. A nagy kamionok előszeretettel rövidítenek Kürtös felé Szentpálon és Sofronyán keresztül, fittyet hányva a súlykorlátozásra, és amikor a múlt ősszel már túl nagy volt a (tiltott) teherforgalom, az elöljáróság határozott kérésére kiálltak ellenőrizni a rendőrök, de Sandu Piroska szerint senkit sem füleltek le… „Ha bezárják a rendőrséget, mi szerencsés helyzetben vagyunk, mert közel van Arad, és hamar ki lehet érni. Azoknak a falvaknak rosszabb, amelyek messzebb vannak a várostól” – nyilatkozta.

Legalább egy rendőr kellene

Nagyiratoson a három rendőrből kettő a községközpontban lakik, és ez biztonságot jelent a helybelieknek, ezért Szénási Sándor alpolgármester szerint legalább egy állandó rendőri állást meg kellene hagyni, mert baj esetén talán késő lesz, mire Aradról kiérnek a szervek. Az őrs fenntartása egyébként is „szimbolikus összegbe kerül”, legalábbis az alpolgármester szerint elenyésző az önkormányzatnak fizetett bérleti díj, illetve a közüzemi költség, emellett a képviselőtestület tavaly és tavalyelőtt is havi 150 lejes üzemanyagköltség-térítést hagyott jóvá a helyi rendőrségnek. „Az utóbbi években csak három-négy nagyobb betörés történt, kisebb lopások még akadnak, de ha nem lesz rendőr, elszaporodhatnak a bűncselekmények” – fogalmazta meg véleményét.

Gyorok alpolgármestere szerint a rendőri jelenlét elsősorban a megelőzést szolgálja, és az országos főkapitány terve azt jelenti, hogy minálunk a szekér ismét megkerülte a lovakat. „Ha majd megtörténik a baj, rájönnek, hogy rossz döntés volt, és akkor megint utólag foganatosítanak óvintézkedéseket – vetítette előre Lőrincz István. – Amúgy nálunk, a községben nem gyakoriak a betörések, de azért előfordulnak. Abba viszont bele sem merek gondolni, hogy mi lesz, ha bezárják a rendőrséget!”

Veszélybe kerülhet a közbiztonság

Haász Tibor tőzmiskei polgármester attól tart, ha a helybeli rendőrőrsöt felszámolják, kritikus helyzetbe kerülhet a község 4 településén, Tőzmiskén, Simonyifalván, Vadászon, illetve Bélzerinden a közbiztonság. Szerinte ugyanis távolról sem elég a járőrözés, hanem a rendőröknek állandó jelleggel ott kell tartózkodniuk. Már a rendőr jelenlétének a tudata is visszatartó erő lehet a bűnözésben, ami az utóbbi időben a község területén komoly intenzitást kapott a gazdasági válsággal, de a tél beálltával is. Ha nem lesznek olyan helyben lakó rendőrök, akik ismerik a közösséget, amelyikből ki tudják szűrni a bűnözésre hajlamosakat, az abban résztvevőket, a köz- illetve vagyonbiztonság komoly veszélybe kerülhet.

Szervezettségen múlik a siker

Erdős Bálint nagyszintyei polgármester a kisrégiónként összpontosított, zökkenőmentesen szervezett rendőri tevékenységben lát hatékonyságot, ha megszervezik minden településen a járőrözést. Akár hatékonyabb is lehet a fellépésük a mostani helyzetnél, amikor a községben csupán 2 rendőr tartózkodik. Ha viszont, takarékossági okokból csak rendszertelenül, ritkán járőröznek, romolhat a közbiztonság helyzete, mivel a máshol lakó, új emberek nem fogják ismerni a lakosságot, illetve a bűnözésre hajlamos egyéneket. Maga akkor lenne igazán nyugodtabb, ha Nagyszintyén, Ágyán, de még Szapáryligeten is lakna egy-egy rendőr. A sikeres munkájuk a szervezettségen múlik.

Hasznos lehet az átszervezés

Simándi Sándor nagyzerindi polgármester szerint az átszervezéssel javulni fog náluk a helyzet, lévén, hogy jelenleg amúgy sincs éjszakai ügyelet. Ha viszont kisrégiónként az éjszakai ügyelet működik, ráadásul sürgősségi esetben lesz egy állandóan hívható szám, a jelenlegi langyos készenlétnél csak jobb lehet. A községben az éjszakai ügyelet egyáltalán nem működik, a három rendőr közül már este is igen nehezen lehet valakit találni, ha valami történik. Véleménye szerint a tervezett változat azért is jobb lesz a jelenleginél, mert a járőröző, illetve rendkívüli esetekben a helyszínre érkező idegen rendőrök, az ismeretség, esetleg barátság vagy rokonság okán nem lesznek senkivel elnézők.

Kár lenne felszámolni a jelenlegit

Kocsis József zimándújfalusi alpolgármester szerint az átszervezés csak a felügyelet hiányát hozhatja, mivel jelenleg 4 rendőr szolgál a községben, tehát minden településre jut egy közülük. Kár lenne felszámolni a jelenlegi helyzetet, mivel a rendőrök jó szervezettség alapján állandó felügyeletet biztosítanak. Ezzel együtt, nehezen tudnak eleget tenni Zimándújfalu, Zimándköz, Andrei Şaguna falu, valamint Ötvenes-telep közbiztonsági igényeinek. Ha megszüntetik a jelenlegi felállást, az a bűnözés erősödéséhez vezethet.

Ha Pécskához tartoznak, nem ellenzik

Nagy Sándor, a Kispereget is magába foglaló Nagypereg község polgármestere tudott az átszervezési tervekről. Ha Pécskáról naponta legalább háromszor, illetve éjjel is biztosítani tudják a járőrözést, véleménye szerint nem lesznek különösebb gondok, mivel a község lakossága nyugodt, jó szándékú emberekből áll. Amióta emlékszik, mindig két rendőr tevékenykedett a községben, ahol az őszi terménylopásokon kívül más dolguk alig került. Ha ugyanis a rendőröket az irodákból kiviszik a nép közé, annak csak pozitív következményei lehetnek. A nagy- és kisperegiek viszont minden szempontból Pécskához kívánnak tartozni, még akkor is, ha tényleg megvalósul az ország településeinek nagyobb közigazgatási egységekbe történő összevonása.

„A községházának alárendelt rendőrökre lenne szükség”

Temes – Van olyan község, ahol nem sok vizet zavarnak a rendőrök, máshol el sem tudják képzelni, hogyan védekeznének a terjedő bűnözéstől rendőrök nélkül. Vajda Pál újvári polgármester szerint a polgármesteri hivatalnak alárendelt rendőrök hatékonyabban oldanák meg a közösség problémáit.

Szabó Csaba, óteleki polgármester: – A nincstelenség miatt nagyon megnőtt a lopások, betörések száma, elsősorban az egyedül élő öregek és a lakatlan házak veszélyeztetettek. Éjszakánként őrséget szervezünk a faluban, egy rendőr és két falubeli férfi járőrözik, hogy a lopásokat megakadályozzuk. Jelenleg három rendőrünk van, ha rendőr nélkül maradunk, nem tudom, hogyan gátoljuk meg a terjedő bűnözést! Mi fejleszteni szerettük volna az óteleki rendőrséget, korszerű székhelyet hoztunk létre a posta volt épületében, ahol a személyi igazolványok kibocsátását is helyben terveztük megoldani.

Szilágyi Géza, újszentesi polgármester: – Újszentes nagyközségben négy rendőr és négy helyi rendőr működik. A helyi rendőrök a községháza emberei, mi adunk feladatokat nekik és mi fizetjük őket. Az országos struktúrához tartozó rendőröket a nyolcórás munkaidő letelte után ritkán látjuk, reméljük, hogy az átszervezés nyomán hatékonyabban fognak működni.

Vajda Pál újvári polgármester: – Két rendőrünk van jelenleg a község négy településére, de kevés a haszon belőlük, mert amikor hozzájuk fordulunk, a legtöbbször az a válasz, hogy a probléma nem az ő hatáskörükbe tartozik. Ha bűntény történik a községben, akkor sem szólnak nekünk semmit, nem kommunikálnak velünk. Véleményem szerint szükség lenne helyi rendőrökre, de a polgármesteri hivatal hatáskörében, hogy közösen oldjuk meg a közösség problémáit.