Magyar könyv románoknak

Miután tavaly magyar nyelvű verseskötetét mutatta be, szombaton ismét Déván tartott könyvbemutatót Markó Béla, ezúttal viszont román nyelvűt. Pontosabban a tavaly magyarul megjelent „Magyar kártya” című elbeszélés-sorozatot, mely most románul jelent meg Ruleta Maghiarăcímmel, a néhai Anamaria Pop fordításában.

A kötetet a hétvégén zajlott dévai könyvvásáron mutatták be, a város központjában lévő bevásárlóközpont galériában szép számmal gyűltek össze magyarok és románok egyaránt. Az egykori RMDSZ elnököt Sebastian Bara, a megyei könyvtár igazgatója üdvözölte és elismerő díszoklevelet nyújtott át neki írói és politikai munkássága elismeréseként.

A nemzeti ellentétek komoly drámákhoz vezettek, Jugoszlávia szétesése vagy az Ukrajnában zajló események intő példák erre. Az identitáskeresés Erdélyre is jellemző, ahol a román, magyar és német nemzeti önazonosság és Erdély-kép nem mindig egyezett egymással, mégis elkerülték a vérengzést, nem utolsósorban Markó Béla és az RMDSZ ügyességének köszönhetően, szögezte le a megyei könyvtár igazgatója. A kölcsönös megismerés roppant fontos, Markó könyve ez irányba tett lépés, a Curtea Veche kiadó ezért döntött a román fordítás mellett. Széll Lőrincz, a megyei ifjúsági és sportigazgatóság ügyvezető elnöke pedig Markó Béla írói pályafutását ismertette.

A Nagyváradról Magyarországra áttelepült Kőrössi Józseffel folytatott beszélgetések alapján született „Magyar kártya” az identitásról szól, a többség-kisebbség viszonyról magyar–magyar és magyar–román megközelítésből. – Íróként egyfajta kényszerűséget éreztem arra, hogy politikai tevékenységem során megfogalmazódott gondolataimat maradandó formában lejegyezzem, üzente Markó. Az irodalom és a politika nyilván két különböző dolog, éles határt mégsem lehet meghúzni a kettő között, jegyezte meg az RMDSZ volt elnöke. Aki nem tartja magát politikusnak, inkább írónak, a politikába csupán azért lépett be, mert a rendszerváltás előtt a magyar – és a román – értelmiségben hatalmas frusztráció halmozódott fel, mivel kizárták az ország és a saját közösség sorsának befolyásolásából. Kisebbségiként elfogadható életkörülményeket kell kiharcolni a szülőföldön való megmaradáshoz, s ehhez lehetetlen szigorúan doktrínák mentén politizálni, sem a Bukaresttel, sem a Budapesttel való viszonyban, jegyezte meg Markó. A „Magyar kártya” erről a nehéz útkeresésről szól.