Magyar–román egyezmény az autópálya nyomvonaláról

A bukaresti kormány rendeletet hozott arról, hogy Románia aláírja az egyezményt az Arad–Nagylak és a Budapest–Szeged–Csanádpalota autópályák összekötéséről. 

Annak ellenére, hogy mindkét ország az unió tagja, és a két szakasz a IV-es páneurópai folyosó részét képezi, az egyezmény nélkül nem készülhet el a műszaki dokumentáció a nyomvonal megállapításáról, majd a sztrádák összekötésről. A magyar fél áprilisban már átadta a Szeged–Makó szakaszt is, a folytatás előkészítését azonban Csanádpalota és Nagylak irányába felfüggesztették, mert Románia hosszú évek óta késlekedik a Nagylak–Arad szakasz megépítésével, és kormányközi egyezmény, egyeztetés hiányában nem is dolgozhattak. Egyébként a dolog pikantériája, hogy habár mindkét állam uniós tag, az autópályára határállomást kötelesek építeni, még akkor is, ha Románia előbb-utóbb tagja lesz a schengeni övezetnek, és Nagylaknál (is) megszűnik a határellenőrzés. Az ok, hogy a schengeni egyezmény kimondja: bármely tagállamnak joga van maximum 30 napra visszaállítani a határellenőrzést. Ilyenre volt példa, többek között a német–osztrák rendezésű foci EB ideje alatt is. Mert amennyiben Magyarország vagy Románia valamilyen okból kifolyólag élni akar ezzel a jogával, akkor szükséges egy határállomás. Vagyis felépítik, és azonnal bezárják, ha addig Románia belép az övezetbe.

A kormányközi egyezményt mindkét ország parlamentjének ratifikálnia kell.

A kérdés persze, mikor kerül sor az ünnepélyes összekötésre. Romániában már megvolt a közbeszerzési pályázat, a kiírásban kettévágott Arad–Nagylak szakaszt építő két cég neve ismert, először azonban a terveket kell elkészíteni, s csak utána nekilátni a munkának. A határidő két év, vagyis 2013 tavasza.