Megemlékeztek kiváló fiaikról

Szombaton délután a Pécska Városi Tanács dísztermében, az egykori Kaszinóban ünnepi ülést tartott a helyi önkormányzat.

Napirenden, amint azt a himnusszal kezdődő díszülést vezető Miodrag Stanoiov alpolgármester bejelentette, mindössze két pont szerepelt, Mircea Mihai Suciu és Balta János kitüntetésének átadása.

Ez utóbbi név minden bizonnyal jól ismert a Nyugati Jelen olvasóinak: igen, a lap immáron nyugdíjas, de messze legaktívabb, legtermékenyebb újságírójáról van szó. Ő „Az örökifjú riporter”, amint publicisztikai kötetének címe mutatja.

De hogy kerül Pécska kitüntetettjei közé? Úgy, hogy szederháti (ma Pécskához, akkoriban még Tornya községhez tartozott), és szülőfalujának első monografikus felmérését tette közzé Szederháti örökségünk címmel 2016-ban.

Rajta kívül idén a pécskai tanács a most 65 éves, helyi születésű Mircea Mihai Suciu tanárt részesítette elismerésben. (Kiválósági díj)

Az utóbbi két évben, a járvány miatt, nem volt Pécskán (sem) a mostanihoz hasonló nyilvános rendezvény, bár az Új kenyér ünnepén az emlékezet szerint igen szűk körben, közönség nélkül átadtak kitüntetéseket.

Az idei díjátadó díszülés azonban, mondhatnánk, „nagy pompával” zajlott, prominens személyiségekkel, az elnökségben ülőkön kívül ott volt, például, Gheorghe Seculici egykori miniszterelnök-helyettes, az Aradi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

És ünnepélyes, kivételes alkalom azért is, mert Pécska idén, most, májusban ünnepli várossá válásának 18. évfordulóját, azaz, a felnövő ifjúhoz hasonlóan, nagykorúvá lett.

A közönséggel szemben elhelyezett kivetítőn e tény gyakran feltűnt, románul és magyarul. Pécska lakossága ugyan régóta döntően román többségű, de igen jelentős magyar anyanyelvű közösség is lakja, sőt, maga a(z újraválasztott) polgármester is magyar nemzetiségű.

Feltűnhetett azonban a díszterem közönségének egy nem mindennapi, 1897-ből származó szövegfelirat is, szerzője Roman Ciorogariu. Nagyjából így szól: a pécskaiak (akkor még a község két részből, Magyar- és Románpécskából állt) igen jó, szorgalmas gazdák ugyan, de zsugoriak, maguknak valóak, keveset törődnek a közösséggel, községük fejlesztésével. Pécska akkor válhat virágzó kisvárossá, ha összefognak.

Kétségtelen, hogy, több mint évszázada is voltak bölcs emberek.

Pécska, főleg az utóbbi két évtizedben, virágzó kisvárossá vált, és megvan benne a szándék a továbbfejlődésre. A polgármester elmondta: csak a múlt pénteken négy projektet nyújtottak be európai uniós pályázatokra és azt remélik, hogy a következő években 50 millió (!) eurónyi alapot tudnak megszerezni.

Ma a most „nagykorúvá” vált város lakosságának 90 százaléka rendelkezik vezetéses ivóvízzel, 85 százaléka földgáz-szolgáltatással. Aki 30-40 évvel ezelőtt ismerte az akkor is igen nagy alföldi községet, az igen szembeszökő változásokat fedezhet fel, látja a hatalmas változást.

Jó, a házak döntő többsége ugyanaz, nem igazán városi (legfeljebb restaurált), de van egy egész sor új létesítmény is (pl. korszerű piac, sportcsarnok, lakótömbök, parkosított területek), számos rehabilitált iskola, óvoda, kulturális rendeltetésű épület stb.), és az utcáknak csak már kicsiny részét nem fedi aszfaltburkolat,

A látható infrastruktúra (pl. aszfaltozott utcák, bejárók, vízelvezető árkok stb.) terén első pillantásra nagyon szembetűnő a változás, fejlődés.

A fentieket felelevenítették az ünnepi tanácsi ülésen, amelynek fő témája azonban a kitüntetések átnyújtása volt.

A laudációkat a díjazottak pályafutását és érdemeit részletesen ismertető Vasile Chifor városi tanácsos mondta el.

A Kiválósági díjat kapott Mircea Mihai Suciu helybeli történelemtanárról például azt, hogy Szilágy megyei kihelyezést követően, aradi és tornyai megállókkal került vissza szülőhelyére, ahol nemzedékeket nevelt odaadással és eredményesen.

Balta Jánosról azt, hogy Tornyán végezte az általános iskolát, kiemelkedő újságírói munkát folytat és több könyvben (a fentebb említetten kívül Az elfelejtett hadsereg 18 pécskait is megszólaltató munkájában, nagy, kétkötetes művében – Örökségünk Arad megyében – a megye kulturális-történelmi örökségét, a nemrég megjelent Élet a koronavírus árnyékában c. kötetben a pandémia életérzéseit dolgozza fel, ismerteti.

Minthogy nem kimondottan pécskai (bár az ottani szülészeten jött világra, második szederháti kisdedként), a Pécskai Gyökerek kitüntetést kapta.

***

Az ünnepi tanácsülésen egy sok résztvevő kapott szót, a díszelnökségben helyet foglaltakon kívül például Gheorghe Seculici, aki azt hangsúlyozta: Pécskán nemcsak a kenyér jó, hanem a csapat is, amely vezeti”.