Megmentenek két épületet az összeomlástól

Az Arad Városi Önkormányzat most kénytelen közel 200 ezer lejt költeni két épületnek a megmentésére, annak ellenére, hogy ezek közül csupán az egyik marad a tulajdonában. 

Persze, nem jószántából vakoltat, hanem az építési felügyelet határozott utasítására, amely áprilisban vizsgálta meg az ingatlanokat, s rendelkezett, hogy azonnali közbeavatkozás szükségeltetik.

Az Erdélyi (Ardealului) út 53. szám alatti ingatlan „biztonságba helyezése” mindössze 44 ezer lejbe kerül, a ház ugyanakkor állami tulajdon, és nem igényelték vissza. A Tribunul Axente 17. szám alatti emeletes ház helyzete viszont bonyolultabb, mert ezt annak idején visszaigényelték, a jogos örökösök tavaly át is vehették a polgármesteri hivatal által kibocsátott birtokbavételi engedélyt, csakhogy a törvény szerint a telekkönyvezésre három év áll rendelkezésükre, s jelek szerint ezt a periódust türelmesen ki is várják. És amíg a telekkönyvben állami tulajdonként szerepel, a polgármesteri hivatal felel az épületért, neki kötelessége legalább az állagmegőrző javításokat elvégeztetni. Ami, a számítások alapján, több mint 144 ezer lejbe kerül. A pénzből éppen csak a legsürgősebb, és a szakfelügyelet által kért konszolidációs, javítási munkálatokat végzik el, s aztán várhatják a 2013-at, amikor az örökösök várhatóan telekkönyvezik a három részből álló régi épületet, s gondoskodnak a helyreállításáról. Vagy nem, mert más variációs lehetőségek is fennállnak, de ezeket most nem részletezzük.

A lényeg, hogy az önkormányzat részletekben, saját költségvetéséből fizeti most a két ház konszolidációs költségeit. A T. Axente utca 17. alatti ház valóban tragikus állapotban van, a nyolc lakásból kettőt bérelnek a várostól, a többiben hajléktalanok telepedtek meg, természetesen illegálisan.

A helyi önkormányzat tulajdonában 1374 bérelhető lakás és 153 üzlethelyiség van. Fő gond, hogy a lakások zöme „beszúrva” található egy-egy belvárosi épületben, s mivel itt a város csak résztulajdonos, nem fizetheti az egész ház rekonstrukciós költségeit. A többi tulajdonos  pedig nem hajlandó vállalni a rájuk eső költségeket. Más kérdés, hogy a törvény erre őket is kötelezi – akárcsak a fenti esetben a várost –, de velük szemben a szakfelügyelet érthetetlen módon elnézőbb, s ritkák a hasonló, kötelező jellegű felszólítások.