Megtalálni a békés középutat

Mivel jó néhány év óta komoly feszültség állt fenn Vinga község polgármestere, illetve Majláthfalva elöljárói között, a közelmúltban lezajlott helyhatósági választásoknak egyik Arad megyei szenzációja éppen a majláthfalviak összefogásával megbuktatott régi polgármester, azaz Negrei Sorinnak az USL színeiben aratott győzelme képezte. 

Az újdonsült polgármesterrel a Majláthfalvi hétvége, vagyis a hagyományos falunap legutóbbi rendezvényén sikerült elbeszélgetnünk.

– Polgármester Úr, gondolom Ön is tudja, hogy győzelmét a majláthfalviak egységes fellépésének köszönheti, akiknek felajánlotta az alpolgármesteri tisztséget, csakhogy ők azt mondták: nekünk kincs szükségünk az alpolgármesteri tisztségre, mert van polgármesterünk. E kijelentés, e felfogás nem csak hízelgő lehet Önre nézve, hanem elvárásokat is tartalmaz. Hogyan képzeli el a megfelelést a majláthfalviak elvárásainak?

– Valóban a majláthfalviak egységes szavazatával győztem, amit ezúttal is megköszönök. Szerintem azonban nem csak azért szavaztak rám, mert meg akarták buktatni az elődömet, hanem azért is, mert sok majláthfalvi gyermekoromtól ismer, tekintve, hogy Monostroron születtem, ott nőttem fel. Jól ismerem a majláthfalvi helyzetet, sok barátom, ismerősöm él ott. Éppen ezért tudom, hogy a helybeliek jó gazdaemberek, nagy különbség van a monostori és a majláthfalvi felfogás, hozzáállás között. Jól tudom, hogy a sportterem évek óta használatban van anélkül, hogy a polgármesteri hivatal a szerződés szerint csatlakoztatta volna az áramszolgáltatásra. Ez ügyben jártam a villanygyárban, megérdeklődtem, hogy 7 ezer lejbe kerül a beköttetés, amire benyújtottam a kérvényt, személyesen foglalkozom e kérdéssel.

– Úgy tudom, a kultúrotthon felújítására Sipos György megyei tanácsos szerzett mintegy 200 ezer lejt, amit viszont a község másra költött.

– A helyszínre küldtem egy állagfelbecsülő bizottságot, amelyiknek a tagjai jegyzőkönyvben rögzítették az épület állapotát. Ebből tudom, hogy voltak bizonyos belső felújítási munkálatok, amelyeknek az átvétele nem történt meg. A közelmúltban fejeződött be a színpadnak a felújítása, tehát az anyagiak arányában megpróbálunk javítani a kultúrotthon állagán is.

– Milyen gazdasági helyzetben találta a községet?

– Nincs irigylésre méltó helyzetben, tekintve, hogy különféle vállalatok által kiállított, közel 2 millió lej értékű kifizetetlen számláink várnak kiegyenlítésre. Egyelőre nem tudom, hogyan, miből fizetjük ki, de mindenképp meg fogunk szabadulni az adósságtól. Ha az emberek megbíztak bennem, és remélem, továbbra is így lesz, türelmet kérek tőlük, mert a tartozásoknak a szorításában idén számottevő javulás nem várható a község életében. Mivel az ország politikai, gazdasági helyzete is ingatag, remélem, a következő évtől hozzá tudunk fogni mindazoknak az elképzeléseknek a megvalósításához, amelyeket elterveztem.

– Vázolná nagy vonalakban a terveit?

– Legsürgősebb teendőmnek tekintem a majláthfalvi bekötőútnak a felújítását, amit ha idén nem sikerül keresztül vinni, mindenképp be akarom tömetni rajta a kátyúkat. Ha ehhez az szükséges, hogy a megyei tanácshoz költözzem, megteszem. Az út korszerűsítésére ugyanis felhasználták szinte az összes pénzt, tehát egy lej sincs rá. A három szakaszra tervezett felújításból viszont a Monostor–Majláthfalva és Fenlak közötti útszakasz következne, csakhogy a Majláthfalva–Fenlak közötti részre jóval nagyobb összeg szükségeltetik, mivel az alapot is meg kell építeni. Jártam a megyei tanács gazdasági osztályán, ahol megtudtam, hogy a Vinga–Majláthfalva közötti útszakaszra szánt összegnek a 98%-át elköltötték, az aszfaltburkolat azonban csak Monostor központjáig jutott el.

– Terveznek-e vizsgálatot indítani a pénzek indokolatlan elköltése ügyében?

– Külső ellenőrzést kértünk, amelyik a felszínre fog hozni minden rendellenességet, amelyekről egyelőre nem nyilatkozhatom. Amint kézzelfogható eredmények lesznek, a sajtóban is közzé tesszük.

– Munkája során mit szeretne másképp tenni az elődjénél?

– Mindenképp változtatni kell a községi adminisztráció munkáján, amelyik esetlegesen, azt is mondhatnám, fejetlenül dolgozott. Több helyen szakképzetlenekkel dolgozunk most is. Például a kataszteri, az urbanisztikai hivatalokban, a könyvelőségen. Ezeken a helyeken sürgős változtatások szükségesek. Példának okáért, a helybeli kataszteri hivatalunkban uralkodó káosz vezető helyen áll megyei szinten is.

– Úgy tudom, a Majláthfalvi hétvégét a községi tanács támogatta.

– A községnek nem volt pénze, ezért az RMDSZ helybeli vezetőivel együttműködve szponzorokat kellett találnunk, hogy méltóképpen tudjuk megszervezni a falu egyik legnagyobb, hagyományos ünnepét. Úgy érzem, nem vallottunk szégyent vele.

– Szeretném elmondani, hogy a jelenlegi majláthfalvi néptáncsoport, a Százszorszép a maga nemében a megye egyik legjobb együttese, amit viszont a megbuktatott polgármester kitartóan támogatott. Tehát ennek a csapatnak a további támogatása elemi fontosságú lenne…

– Természetesen, az ellenkezője szóba sem jöhet. A majláthfalvi mellett támogatjuk a község minden néptánccsoportját, műkedvelő együttesét, hiszen az ő tehetségük és tudásuk, mindnyájunknak a büszkesége, legyen szó román, magyar vagy bolgár hagyományt, kultúrát követő együttesről. Mivel eddig egy más, a mezőgazdaság politikamentes, békés világában éltem és dolgoztam, a jelenlegi egy új helyzet számomra. Előbb semlegesítenem kell a még lappangó feszültségeket, hogy minden erőt a közösség szekerének egy irányba történő húzása, a lakosság életminőségének a javítása szolgálatába tudjuk állítani. Meggyőződésem, hogy a kényes kérdéseket nyíltan megvitatva a vingai, a majláthfalvi, illetve a monostori polgárokkal, mindig megtaláljuk azt a békés középutat, ami elvezet a közösségek boldogulásához.

– Úgy legyen!