Mindenkinek juttatni a hozadékból

Haász Tibor tőzmiskei polgármesterrel visszatekintünk a mögöttünk lévő évre, illetve az idei terveket, az elképzeléseket, a folyamatban lévő projekteket boncolgatjuk.

– A község 4 településének az előmenetele szempontjából hogyan értékelhető a 2010-es esztendő?

– A gazdasági recesszió ellenére, elég jó évet zártunk. Legnagyobb eredménynek az ivóvízprogram beindulását és folytatását tartom. A vezetékrendszer Tőzmiskén, Vadászon és Simonyifalván, 63 kilométer hosszan, 8 millió lej értékű befektetéssel, több mint 90%-ban elkészült. Jelenleg a vadászi vízüzem felszerelésén, illetve a Tőzön való átszivattyúzást végző telepen dolgoznak. A fő-, illetve utcai vezetékek minden településen le vannak fektetve, beleértve Bélzerindet is, ahova szintén Vadászról fog eljutni a vezetékes víz, de a holland segítséggel megépült helybeli vízhálózatot használják.

– Mikor tud a lakosság rácsatlakozni az utcai vezetékekre?

– Miután megtörténik a lefektetett vezetékeknek a nyomáspróbája, a lakosság is rácsatlakozhat. Méghozzá úgy, hogy a háza előtt mindenki épít egy aknát a vízóra számára. A vízóráig történő bevezetés értesüléseim szerint háztartásonként 500 lejbe kerül. Onnan a továbbvezetés mindenkinek az igényei, illetve pénztárcája szerint történik.

– Lesz-e elegendő fogyasztó a rendszer gazdaságos működtetéséhez?

– Remélem, annyian fogják a vezetékes vizet igényelni, hogy a gazdaságos működtetés nem ütközik akadályokba.

– Ha a meglévő artézi kutak továbbra is működnek, a vezetékrendszertől sok fogyasztót elcsábíthatnak.

– Minden településen vannak olyan családok, akik amúgy sem tudnák megfizetni a vezetékes vizet, ezért jobb is, ha az artézi kutakat használják. Az európai normatívák mindenképp megkövetelik a jó minőségű vezetékes víznek a biztosítását, amit be akarunk tartani. Más téma, de tavalyi befektetés, hogy a község kultúrotthonai számára 800, textilanyaggal bevont karosszéket önerőből vásároltunk, most szállítják le őket. Ugyancsak tavaly, a községközpontban parkot építettünk, a sétányokat, a községháza előtti bejáratot járólapokkal burkoltuk, felújítottuk az artézi kút környékét. Minden település kultúrotthonában építjük a központi fűtést, illetve mindenhol beltéri illemhelyeket, mosdókat alakítunk ki. Ahol a padlók nem voltak felújítva, oda padlócsempét szerelünk, Bélzerinden és Tőzmiskén a színpadot is felújítjuk. Tavaly kezdtük el a vadászi orvosi rendelő épületében 4 osztályteremnek a kialakítását is. Most szerelik a központi fűtést, beltéri illemhelyeket, mosdókat alakítottunk ki. Ebbe az épületbe fog költözni a helybeli általános iskola elemi osztályainak egy része. Ha az új osztálytermek elkészülnek, minden vadászi gyermek délelőtt tanulhat.

– Miért volt szükség egyszerre 4 tanteremre?

– Vadászon, a cigányok jóvoltából igen magas a szaporulat, ami a község összlakosságát is növeli. Az 2004. óta 300 fővel szaporodott.

– A beruházások milyen pénzekből történtek?

– A tantermek kialakításában 40 ezer lej állami támogatás is van, de az önkormányzat ennél több pénzzel járult hozzá az építéshez. Vadászon Világbanki támogatással, a Roma programban 4 tantermes, új óvodaépület is készül, tudtommal 700 ezer euró beruházással, de a finanszírozás közvetlenül az Oktatási és Kutatási Minisztérium irányításával megy. A parkosítást pályázati pénzből, míg a korszerűsítéseket önerőből végezzük. Azt sem tartom elhanyagolandónak, hogy az eddigi magyar tannyelvű osztályainkat, ha önkormányzati támogatással is, de fenntartottuk, fenntartjuk.

– Mit terveznek idén?

– Egyik legnagyobb tervünk a községházának a bővítése, teljes felújítása. Ami azt jelenti, a korhadt tetőszerkezet helyén tetőtér beépítéssel még egy szint épül. A földszinten történne a lakosság kiszolgálása, az ügyintézés, míg a tetőtérben egy konferenciaterem, illetve az irodák épülnének. A jelenlegi, kicsiny épületben ugyanis a községi adminisztrációra háruló egyre több feladat számára nincs elég hely. A beruházás végső értékét csak a hatástanulmány elkészülte után tudnám megmondani, de reménykedünk, hogy kapunk hozzá támogatást. A megyei tanácstól kaptunk ígéretet a 4 településen 3-4 kilométer utcának a leaszfaltozásához, amihez saját pénzzel is hozzájárulunk. Mivel a vízvezetékek számára kiásott árkokkal károsították a mellékutcákat, azokon a burkolatot zúzott kővel kívánjuk kijavítani. Ugyancsak idén, a Roma program támogatásával a vadászi általános iskolához szeretnénk még egy szárnyat csatolni, ami a meglévő épülethez hasonlóan, emeletes lenne, korszerű mosdókkal, illemhelyekkel ellátva.

– Gondolom, jó a szaporulat, tetemes szociális támogatást is feltételez…

– Valóban, eddig több mint 700 személy kapott, 2011-től viszont a módosult támogatási rendszer értelmében, minden dossziét Aradon bírálnak el. A módosult változat sok olyan jövedelemforrást nevez meg, amelyek miatt a szociális juttatásokat lefaragják. Községi szinten, kizárólag cigányok kapják, az összértéke 40 ezer lejre emelkedett havonta. Szerintem a pénzszórás időszaka leáldozott.

– A gazdasági válság gátolja-e a községbeli falunapoknak, hagyományos ünnepeknek a megszervezését?

– A válságnak nem szabad befolyásolnia a kultúrát, ezért a hagyományos ünnepeinket mindenképp szeretnénk megtartani. Ezen kívül újabb ötletek is születtek: nagyzerindi példára, Simonyifalván is teljes ellátás mellett, képzőművészeknek alkotótábort kívánunk szervezni. A gyulai alpolgármester, Alt Norbert ötlete nyomán mi is részt veszünk egy határon átívelő projektben, amelyik kerékpárút megépítésére irányul Békéscsabáról kiindulva, Gyulát, majd a Fekete-Körös bal partján haladva Nagyzerindet, Tőzmiskét, Vadászt, Simonyifalvát, Ágyát és az egykori királyi erdőben lévő kápolnát, majd Nagyszintyét és Kisjenőt érintve, a Fehér-Körös jobb partján Székudvaron és Pélen át jutna vissza Gyulára, majd Békést érintve, Békéscsabára. A közel 90 kilométeres kerékpárútból 70 Romániában épülne. A gyógy-turizmusból élő Gyulának és a másik két magyarországi városnak, de nekünk is igen jól jönne a kerékpáros kirándulások lehetősége.

– A nagyszintyei polgármester elismerően szólt Tözmiske község legelőinek a hasznosításáról. Az hogy működik?

– A Kifizetési Ügynökséggel megkötött ötéves szerződés szerint, részt veszünk egy olyan EU-projektben, amelyik bizonyos védett mezei madarak költőhelyeinek a megóvását célozza meg. Ezért nagyobb területi támogatást kapunk az illető legelőkre, ahol megtesszük a szükséges óvintézkedéseket a védett madarakért, de a legelőhöz vezető utakat is járhatóvá tettük, ehhez multifunkcionális erőgépet, traktort vásároltunk, hogy meg tudjunk felelni az elvárásoknak. Ezzel együtt, az állattartók ingyen használhatják az 1800 hektáros legelőt, tehát mindenki jól jár. Mivel községünk nemzetiségi, vallási tekintetben igen színes, mindenkor azt tekintjük elsőrendű feladatunknak, hogy bármilyen megkülönböztetés nélkül, a lakosság valamiképpen részesülhessen az együtt elért eredmények jótékony hatásaiból, hozadékából. Ha valamelyik településen létesítünk valamit, a többiről sem feledkezünk meg.