Mindenszentek ünnepe az aradi Felsőtemetőben

November elsején, mindenszentek ünnepén az aradi Alsó- és Felsőtemető kápolnája előtti keresztnél az elhunyt szeretteinkre emlékező szertartásra gyülekeztek a hívek. A Felsőtemetőben ft. és ns. Király Árpád főesperes plébános p. Kalna Zsolt minorita atya és ft. Sándor Balázs kórházlelkész társaságában tartotta a megemlékezést. „Azért gyűltünk össze, hogy elhunyt szeretteinknek megköszönjük, mindazon jót, amit földi életük során értünk, a gyermekeiért, a hozzátartozóiért tettek” – mondta a főesperes. A továbbiakban az elhunyt és a temetőben nyugvó lelkipásztorokért, az egyházközségekben szolgált kántorokért, hitoktatókért, egyházi elöljárókért, a városban működő templomok építőiért, anyagi támogatóiért fohászkodtak: a mennybeli kórusban Isten jutalmazza meg őket az örök boldogsággal! Megemlékeztek a háborúkban elesett hősi halottakról, akik sokat szenvedtek, életüket áldozták a hazáért, a békéért. „Foglaljuk imáinkba mindazokat, akik a temetőkben pihennek, azokat is, akik idegen földben, jeltelen sírban nyugszanak, de valaha a közösségünkhöz tartoztak. Mennyei Atyánk, irgalmadba ajánljuk azokat az elhunyt testvéreinket is, akikről már megfeledkeztek, senki nem imádkozik értük, gyertyát sem gyújtanak értük. Elhunyt szolgálóidnak töröld el minden bűnét, add, hogy irgalmadat megtapasztalva, részesüljenek örök boldogságodban, Krisztus, a mi Urunk által.” Ezt követően az összegyűltek közösen adtak hangot a Miatyánknak magyarul, majd románul, közben a főesperes-plébános megszentelte a virágokkal ékesített feszületet, valamint a híveket. Végszóként azt kívánta: „Nyugodjanak békességben! Az Úr legyen veletek, áldjon és tartson meg titeket a mindenható Isten, az Atya, a Fiú és a Szentlélek Isten nevében!” Az imákat németül is elmondták. Az Örök nyugodalmat ad, jó Uram, nekik kezdetű ének közös megszólaltatása után elkezdődött a sírok megszentelése. 

*

Mindenszentek ünnepén megelevenedtek a temetők, a sírokra friss virágok kerültek, gyertyák gyúltak rajtuk, és az odalátogatók a gyertyák fényében elhunyt szeretteikre gondoltak, megidézték a hozzájuk fűződő szép emlékeket. Ilyenkor az élők lelke megnyílik, az elméjük megvilágosodik, és az elhunyt szeretteikkel történt lelki találkozás további energiát biztosít számukra az élet nehézségeinek, egpróbáltatásainak az elviseléséhez.