Napelemes mentőöv

Erdős Bálinttal, Nagyszintye, Ágya és Szapáryliget polgármesterével azt mérlegeljük, hogy az elődjétől örökölt tetemes adóssághalmaz, illetve a szűkösnek ígérkező költségvetés ellenére, milyen fejlesztési tervet dolgoztak ki a község számára.

–  Van-e folyamatban lévő beruházásuk?

–  A 7. sz. kormányrendelet értelmében elkezdett ivóvízhálózat-bővítés jelenleg is zajlik, noha az 1,7 millió lej értékű beruházásból a kivitelező csupán 200 ezer lejt kapott meg. Mivel azonban ígéretet kapott a további finanszírozásra, a munkálatok jelenleg Ágyán, illetve a szapáryligeti kolónián is folynak.

– Más fejlesztési terveik vannak-e?

– Most dolgozunk a község 3 települése számára szükséges szennyvíz-elvezető megépítésének a támogatását célzó pályázatunkon. Amelyik két lehetőséget is vázol: egyik szerint saját ülepítőt építenénk, míg a másik elképzelés szerint a kisjenői ülepítő felé szivattyúznák a község szennyvizét. Az utóbbi változat tűnik a legésszerűbbnek, amelyik összesen 36 kilométer hosszú lefolyó megépítését tenné szükségessé. A beruházás végösszege még nem ismeretes, mivel a pályázat elkészítése folyamatban van. Ugyancsak idén, szeretnénk felújítani az igen leromlott állapotban lévő ágyai bekötőutat, amihez 1,5 millió lejre lenne szükség. A megyei tanács rábólintott ugyan a támogatásra, viszont csupán 500 ezer lejt hagyott jóvá. Ami egyben azt is jelenti, hogy az ott legutóbb végzett felújításhoz nagyjából hasonlóan gyenge minőségű munkára futná a pénz. Az anyagi keret kibővítéséért mindent megteszünk, de attól tartok, minimálisak az esélyeink.

– A kevés pénz miatt nehogy a legutóbbi csapdába essen a felújítás.

– Ezzel tisztában vagyunk. Ha a községnek beleszólása lesz, márpedig azt szeretnénk, ha ráhatásunk lenne a munkálatok lebonyolítására, azt szorgalmaznánk, hogy az adott anyagi keretből annyi jó minőségű utat építsenek, amennyire a pénz futja. Amikor újra pénzt tudunk szerezni rá, folytatjuk a felújítást. Ugyanakkor, a Szapáryliget és a kolónia közötti út leaszfaltozására is pályázatot készítünk. A jelzett két pályázat, illetve a technikai tervek elkészítéséhez 100 ezer lejt ígértek, reméljük meg is kapjuk. A megyei tanács illetékeseivel folytatott egyeztetésből úgy tűnik, utcáknak zúzott kővel történő burkolására csak rendkívüli esetekben folyósítanak támogatást. Mi azonban rendkívüli esetnek számítunk, mivel az utcavégek nincsenek lekövezve, a szemétszállító autók nem tudnak végigjárni rajtuk. Éppen ezért, e munkálatokat akár a saját költségvetésünk terhére is szeretnénk elvégezni.

– Milyen állapotban vannak a járdáik?

– További járdaöntéseket tervezünk, de csak a saját költségvetésünkre támaszkodhatunk. A jelenlegi gazdasági válságban csakis a kormánytól érkező, közvetlen, célirányos támogatásokra számíthatunk, amelyek viszont, csak nagy infrastrukturális beruházásokra érkezhetnek. Amint értésünkre jutott, a megyei tanácstól ne várjunk jelentős támogatást.

– Van-e idei költségvetése a községnek?

– Még nincs, de igen szegényes büdzsére számíthatunk. A jelenlegi, közel 1 millió lej adósság-állományunknak a csökkentéséhez támogatást kértem, de elutasították. Tehát kettős krízis szorításában vergődünk, mert a szűkös költségvetési keretből még a község adósságát is törlesztenünk kellene.

– Erre van-e valamilyen elképzelés?

– Ha sikerül a tervünk, talán. Megkeresett ugyanis egy vállalkozó, aki a Nagyszintye-Ágya közötti legelő 70 hektárjára szeretne napelemes kollektorokat szerelni. Ezekkel egy 10 megawattos áramfejlesztőt kíván működtetni, tehát sokat jelentenének a jövedelemadó után a községnek leosztandó összegek és az áramfejlesztő működtetéséhez szükséges 14 munkahely. Talán előbbieknél is nagyobb hasznot hozna a terület bérleti díja. Ennek a megállapításakor ugyanis hektáronként 120 euró lesz a kiindulási alap. Azért éppen ennyi, mert a nagyzerindiek ekkora bérleti díjban egyeztek meg a juhászokkal egy évre. Mi az összeget szeretnénk hektáronként 150 euróra felsrófolni. Ha azonban a 120-at sem adják meg, nem megyünk bele az üzletbe. Mert igaz ugyan, hogy a mi juhászainkkal 70 eurós bérleti díjban egyeztünk meg, a szerződésnek azonban olyan záradéka is van, ha a községi érdek úgy kívánja, a bérleti díj módosítható. A bérbeadással a legelőterület csak 18%-kal csökkenne, tehát nem okozna különös gondot a 70 hektár kiesése. Jelenlegi kiszolgáltatott helyzetünkben minden jövedelemforrást meg kell ragadnunk, a napelemes áramfejlesztő mentőöv lehetne számunkra.