Négyszázezer eurós projekt a Maros völgyében

Egy 400 000 eurós projektet mutattak be a Maros-Ártér Természetvédelmi Park vezetői kedden. Az uniós finanszírozású projekt által a védett övezet mintegy 100 hektárját sikerült megszabadítani olyan ún. inváziós (özönnövénynek is elkeresztelt) növényfajoktól, melyek teljesen kiszorították az őshonos vegetációt, használhatatlanná téve az érintett területeket.

Paul Hac, a természetvédelmi park igazgatója szerint a 2015 szeptemberében elindított és most lezárt projekt által vissza nem térítendő támogatást nyertek az Aradi Aurel Vlaicu Egyetem és az Aradi Fejlesztési Központ partnerségével.

A SEE (South East Europe) transznacionális program keretében megnyert támogatásból Arad, Pécska, Sajtény, Nagylak, Zádorlak, Fenlak, Székesút, Perjámos, valamint a Temes megyében található Sárafalva (Saravale), Nagyszentmiklós és Nagycsanád települések érintésével, három olyan, rendkívül agresszívan terjedő és nehezen pusztítható növényfajt irtottak ki, mint a természetes erdők és rétek helyét elfoglaló gyalogakác (Amorpha fruticosa), a kőrislevelű juhar (Acer negundo), illetve az ártéri japánkeserűfű (Fallopia japonica).

A támogatásból a park igazgatósága többek között mezőgazdasági gépeket vásárolt (szabad kézzel ugyanis lehetetlenség ezeket a fajokat kipusztítani), ugyanakkor igyekezett különféle tájékoztató eszközökkel felhívni az érintett települések lakosainak figyelmét a kártékony növények irtásának a jelentőségére. A területeket megmunkálták, teljesen rehabilitálták, az elkövetkezőkben pedig igyekeznek visszaállítani eredeti ökoszisztémájukat.  

Paul Hac igazgató elmondta, az említett fajok által benőtt telkek (legelők és szántóföldek) teljességgel használhatatlanná váltak, javarészük azért, mert a tulajdonosok nem törődtek karbantartásukkal vagy megfelelő gépek és persze anyagi keret hiányában képtelenek voltak kivitelezni az irtást. A projekt által sikerült 100 hektárt megtisztítani, ez azonban a természetvédelmi parkban a káros fajok által benőtt területek csupán 30%-át teszi ki. A park vezetője szerint a projekt lehetővé teszi, hogy a gépeket továbbra is erre a célra használják, úgyhogy az elkövetkezőkben igyekeznek segítséget nyújtani a tulajdonosoknak a területek karbantartásában. Külön kiemelték, hogy bár a nyugati országokban ez bevett szokásnak számít, ők az irtásnál, semmiféle vegyszert nem használtak. Ebből a szempontból pedig a SESIL néven elkeresztelt (szerk.: a projekt román elnevezésének rövidítése) projekt egyedülállónak számít az országban.